Japán munkavállalók beilleszkedésének vizsgálata a Magyar Judo Szövetség szervezeti kultúrájába
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | judo nemzeti kultúra OCAI sport szervezeti kultúra |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/52211 |
| Abstract: | A szakdolgozatom központi témája a japán szakemberek beilleszkedésének vizsgálata a Magyar Judo Szövetség szervezeti kultúrájába. A globalizáció okozta munkaerő áramlás a sport területén nagyobb hangsúlyt kap és jobban is érvényesül más területekhez képest, hiszen a sport egy nemzetközi kulturális jelenség, amelyhez széleskörű nemzetközi támogatás társul. A vizsgált sportszövetség támogatja a japán szakemberek alkalmazását, mert a szigetországban élők a világ élvonalába tartoznak a sportágon belül.A kutatásom előtt megállapított hipotéziseim a téma kapcsán:A két ország nemzeti kultúrája nagyban eltér egymástól, ebből adódóan a kultúrák találkozásakor könnyen létrejöhetnek kultúraközi konfliktusok a közös munka során.Sportszövetség révén a Magyar Judo Szövetség nem rendelkezik homogén szervezeti kultúrával, több különféle szubkultúra jelen lehet, amik közül egy klán típusú szubkultúra lehet a vezető.Valószínűsíthető, hogy ebbe a nem homogén szervezeti kultúrába a japán munkavállalók nehezen tudnak beilleszkedni.A kutatáshoz szervesen kapcsolódó szakirodalom bemutatását követően a Magyar Judo Szövetség szervezeti kultúráját a CVF szervezeti kultúra modell alapján készített OCAI kérdőívvel mértem fel, amit kiegészítettem a japán és magyar munkavállalók kapcsolatának feltérképezésére irányuló kérdésekkel. A felmérés megmutatta, hogy a szövetség milyen szubkultúrákkal rendelkezik, melyek a domináns és kevésbé jelenlévő szubkultúrák a szervezeten belül. Az eredményekből kiderült, hogy a szervezet vezető szubkultúrája a klán szubkultúra, ami kiegészül adhokratikus és piaci jellemzőkkel. A kapott eredmények összevetésre kerültek a GLOBE és a Hofstede nemzeti kultúra kutatás alapján készített japán és magyar nemzeti kulturális jellemzőkkel. Az eredmények összevetését követően a megállapított hipotéziseim megerősítést nyertek mert a japán szakemberek által képviselt hierarchikus nemzeti kultúra nehezen illeszkedik be a szervezet erősen klán típusú szervezeti kultúrájába. |
|---|