Könyvvizsgálatra való felkészülés a szakmai gyakorlat során szerzett tapasztalatok alapján
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | együttműködés könyvelő könyvvizsgálat folyamata könyvvizsgálat tervezése könyvvizsgálati kötelezettség könyvvizsgáló(k) zárlati műveletek |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/52372 |
| Abstract: | A szakdolgozatom a könyvvizsgálatra való felkészülés témájában került megírásra, melyet azért választottam, mert a jövőben szeretném kipróbálni a könyvvizsgálatot, mint szakmát, ezért jónak láttam, hogy ebben a témában kutassak. Az eddigi szakmai tapasztalatomat könyvelőirodában szereztem, így a könyvelői szemszöget is fontosnak tartottam bemutatni. Arra voltam kíváncsi, hogy a könyvelő és könyvvizsgáló hogyan tudnak együttműködni, milyen akadályokkal kell szembe nézniük a munkájuk és együttműködésük során. A dolgozat első részében a könyvvizsgálatra fektettem a hangsúlyt, fontosnak tartottam, hogy vázoljam a szakma fejlődését, ahhoz, hogy érthető legyen a mai működése. Először nemzetközi kitekintéssel foglalkoztam, majd megnéztem a magyarországi fejlődést. Elmondható, hogy a világban zajló változások nagyban befolyásolták a szakma alakulását, ez érthető is, hiszen csak úgy maradhatnak fent területek, ha reagálnak és alkalmazkodnak a változásokhoz. Kitértem a szabályozásra is, először a standardokat mutattam be, melyek mentén kell lebonyolítani a könyvvizsgálati folyamatot, a hazai jogszabályi környezetre is kitértem. Majd ismertettem az alapelveket és a könyvvizsgáló személyével szemben támasztott követelményeknek is utánajártam. Ezután következett a könyvvizsgálati folyamat bemutatása, azzal kezdve, hogy a célja ennek az intézményrendszernek az, hogy megbízható és valós állapotoknak megfelelő beszámolója legyen a vállalkozásoknak, melyet a könyvelő készít el és a könyvvizsgáló ellenőriz. Kitértem arra is, hogy milyen fajtái lehetnek az auditnak és ezeket rendszeresen vagy eseti jelleggel végzik a szakemberek. Ezt követően végig vettem, hogy a könyvvizsgálat folyamata hogyan zajlik a szerződést megelőző tevékenységektől a vizsgálati program megalkotásán át a jelentéskészítésig. Mindezek után a könyvelőt vettem górcső alá, ő az, akit a gazdálkodó szervezet megbíz, hogy a számviteli feladatokat lássa el és készítse el az üzleti évet bemutató beszámolót. Részleteztem, hogy milyen feladatokat kell ellátni az év és a zárlati tevékenység során. Összehasonlítottam, hogy a könyvvizsgáló és a könyvelő személyével kapcsolatban milyen követelményeknek kell megfelelni és arra a megállapításra jutottam, hogy a könyvelővel szembeni kritériumok nem olyan szigorúak, mint az auditornál. Ezt követően megnéztem, hogy mi jellemzi a megbízó, a könyvelő és a könyvvizsgáló hármas dimenzióját, majd részletesebben megnéztem azt, hogy a két szakember hogyan tud egymással dolgozni, milyen dolgokra kell odafigyelniük. Elmondható, hogy megfelelően együtt tudnak működni, amennyiben tisztán kommunikálnak egymással, nem tekintik a másikat ellenségnek és ezáltal a szerepüknek megfelelően viselkednek. A következőkben részleteztem azt, hogy a koronavírus hogyan hatott a könyvelők és a könyvvizsgálók munkájára. Végezetül elemeztem a kutatásom során készített interjúkat, melyekre könyvelők válaszoltak, abban a témában, hogy miként tudnak együttműködni a könyvvizsgálóval, hogyan zajlik a felkészülésük az auditra. |
|---|