A lakáspénztár szerepe a XXI. században és fontossága a mai társadalomban
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | 21. század lakásállomány lakossági megtakarítások megtakarítások tőkepiaci árfolyamok |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/52655 |
| Kivonat: | A dolgozatomban igyekeztem megismerni és megvizsgálni, hogy vajon a mai világbanmilyen lehetőségei vannak a lakosságnak a megtakarításra. A súlypontot igyekeztem arrahelyezni, hogy az államilag támogatott lakástakarék-e a legjobb megtakarítási forma, ha azingatlanvásárlás a cél. Igyekeztem bemutatni azt, hogy mi az, ami motiválja az embereket abba,hogy megtakarítsanak. Több példában bemutattam azt, hogy miért fontos a pénz az emberekéletében. A végső konklúzió az volt ebben a tekintetben, hogy a Maslow piramis alapján is látszik,hogy a pénz felhalmozása és megtakarítása egy alapvető emberi szükség, mivel ily módonlehetséges egy biztonságos életet elérése. Ezzel pedig lehetséges a felsőbb életcélok elérése és akiteljesedés is.Igyekeztem megvizsgálni és bemutatni azt is, hogy a lakásárak hogyan változtak az elmúltévtizedben, mivel lényegesnek ítéltem ezt is annak kapcsán, hogy milyen megtakarítási formátlenne érdemes használni. Itt egyértelműen az lett a végleges konklúzió, hogy a lakásárak és afizetések vásárlóerejének növekedése nem volt teljesen paritásban, így tehát a mai világbanszükségszerűbb a diverzifikált és jó hozamú megtakarítás egy saját ingatlan megvásárláshoz, mintvalaha.Mivel a dolgozatom egyik fő kérdés az volt, hogy vajon volt-e olyan megtakarítási forma,ami jó alternatívája lenne a lakástakaréknak, így több pénzügyi terméket, illetve befektetésistratégiát is igyekeztem bemutatni a hozamaikkal együtt. Minden lekötés és befektetés hozamát2011 és 2020 között számoltam ki, mivel a saját lakástakarékomat is ezen időszakban fizettem, ígyazokból a hozamokból indultam ki viszonyítási alapként. A feltevésben abból indultam ki, hogyha minden megtakarítási forma esetén havonta 10.000 forintot fektettem volna be az adotteszközbe, akkor az milyen hozamot realizált volna. Legelőször megvizsgáltam az amerikaidollár/magyar forint váltásából származó hozamokat és az euró/magyar forint váltásból származóhozamokat számoltam ki, ezen befektetési stratégia nem bizonyult effektívnek az államilagtámogatott lakástakarék hozamával szemben. Megvizsgáltam továbbá, hogy vajon a Bitcoinbavaló befektetés jobb alternatíva volt-e az előbb említett időszakban. A kriptovaluta tekintetébenegy hihetetlenül magas hozamot lehetett volna realizálni.Persze az a mai viszonyok tekintetéből már kirajzolódik, hogy a kriptovalutákba való befektetés már egy sokkal bizonytalanabb opció a hozamok terén. Igyekeztem bemutatni a hazai blue chippel hozamait is, tehát a Magyar Telekom, az OTP, a MOL és a Richter Gedeon részvényeinek hozamát is. Ebben az esetben a hozam két fő tényezőből adódott össze. Az első komponens a részvény árfolyamváltozása volt, a második komponens pedig az évenkénti osztalékkifizetések voltak. Ezen számítások elvégeztével kiderült, hogy a hazai óriás részvénytársaságokban való bizalom megfizetődött az elmúlt egy évtizedben. Igyekeztem továbbá bemutatni a kötvények hozamait is hazánkban, egy fix és egy zéró hozamú állampapír bemutatásával. Mind a két köszvényt az Államadósságkezelő Központ adta ki. Ezen kötvények változó hozamokat tudtak realizálni, a fix hozamú kötvények pedig az időlimitek miatt nem voltak annyira effektívek, mint a zéró kötvények.Megpróbáltam bemutatni a hazai 2023-as adatokat is, de lévén, hogy csak 150 ember töltötte ki a kérdőívet, így ez nem számít reprezentatívnak. Az azonban jól kirajzolódik a kérdőívekből, hogy a kitöltők kis aránya rendelkezik lakásmegtakarítással, vagy önkéntes nyugdíjpénztárral. Ezek az adatok is mutatják, hogy a kitöltők nem rendelkeznek diverz megtakarításokkal. A hazai lakásárak megvizsgálásához hasonlóan megvizsgáltam a környező országok lakásárait is, hogy hány évnyi fizetésnek feleltek mega lakásárak az egyes országok fővárosaiban és az egész országban. Itt jól kirajzolódott, hogy a legtöbb országban átlagosan a lakásárak a teljes nettó éves bér tizenkétszeresei. A környező országok adósságállományát is megvizsgáltam, amiből erősen az jött ki, hogy nem a hazai lakosság a legeladósodottabb. |
|---|