A társasági adó és a számvitel kapcsolata
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Kulcsszavak: | adóalanyok adózás pénzügy számvitel társasági adózás |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/52715 |
| Kivonat: | A záródolgozatomban a társasági adó és a számvitel kapcsolatát mutatom be. Azért ezt a témát választottam mert szerintem ez a fogalomkör mindig aktuális lesz, mivel szinte minden évben jelennek meg újabb jogszabályok az adózásra és a számvitelre vonatkozóan. Elméleti fundamentumként megvizsgáltam a számvitellel és társasági adózásra vonatkozó fontosabb információkat, majd bemutattam a lényeges kapcsolódási elemeket. A mostani társaságiadó-törvény 1996 óta van hatályban. Azóta sok minden változott, de az alapelvek ugyanazok maradtak. Mivel 1991-től a társasági adókulcs nagymértékben csökkent, ezért az aktuális adó mértéke csupán 9% amivel Magyarország rendelkezik a legkedvezőbb adókulccsal az OECD-országok közül. Az 1996. évi LXXXI. a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá tartoznak a gazdasági társaságok. Bár a társasági adótörvény vaskezű, mégis egy-két esetben előfordul, hogy a számviteli törvénynél kedvezőbb elszámolást tesz lehetővé. A társasági adó célja a költségvetés bevételeinek növelése és a kettős adóztatás elkerülése. A számviteli törvény célja, hogy tényleges és feddhetetlen képet adjon a gazdálkodó szervezet eszközeiről, kötelezettségeiről és bevételeiről. A számvitel két területet különböztet meg: a vezetői számvitelt és a pénzügyi számvitelt. A vezetői számvitelt nem szabályozza törvény, ezért a vállalkozások saját belátásuk szerint készítik el. Míg a pénzügyi számvitelt törvény szabályozza, azzal az indokkal, hogy a beszámolónak következetesnek és érthetőnek kell lennie. |
|---|