A konszolidált éves beszámoló készítése a magyar és a nemzetközi előírások alapján
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | Akvizíció konszolidáció kontroll meghatározó befolyás összevont (konszolidált) éves beszámoló teljes körű konszolidáció tőkekonszolidáció vállalatcsoport(ok) |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/53235 |
| Abstract: | A szakdolgozatom címéből adódóan a konszolidáció módszertanát összevetem a magyar számviteli törvénnyel és a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal. Kiemelem a két szabályozásnak a konszolidáció szempontjából a jelentősebb eltéréseit a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére vonatkozóan.Úgy vélem a konszern számvitel módszertana meglehetősen komplex folyamat, ebből kifolyólag átláthatóbbnak ítéltem a konszolidáció lépéseit ismertetni a 4iG Cégcsoporton keresztül. Ennek segítségével szemléltetem a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok által készített konszolidált beszámolót a magyar 2000. évi C. törvény szerintivel.Szakdolgozatomban ismertetésre kerül a 4iG Nyrt., azaz a 4iG Cégcsoport anyavállalata, amelyMagyarország piacvezető informatikai rendszerintegrátora, ezenfelül a Közép- és Kelet Európában, valamint Nyugat-Balkán területén is szignifikáns piaci pozíciókat épített ki a távközlési- és távközlési infrastruktúra-fejlesztési szegmensekben. Az Antenna Hungária Zrt. irányítja a 4iG Csoportban a telekommunikációs portfóliót. 2021 augusztusában együttműködési megállapodást kötött az Antenna Hungária akkori 100%-os tulajdonosa, a Magyar Állam és a 4iG Nyrt. Ennek következtében a 4iG Nyrt. kontroll gyakorol az Antenna Hungária Zrt.-ben, ezáltal be kell vonnia a konszolidációs körébe és a konszolidált beszámolójában is szerepeltetnie köteles. Az Antenna Hungária Zrt. esetében a 4iG Cégcsoporton belül leányvállalatról van szó, így teljes soronkénti konszolidációt kell végrehajtani. Dolgozatom kapcsán fontos, hogy kettőjük között teljes körű bevonással anyavállalat-leányvállalati kapcsolat áll fent. Ezáltal, bemutatásra is került a teljes körű konszolidáció lépései a hazai, illetve a nemzetközi számviteli szabályozás tekintetében.A 4iG Nyrt. számára a legfontosabb feladat minden fordulónapra bezárólag, hogy a konszolidálásba bevont tagvállalatok egyedi beszámolójából egy nemzetközi számvitel módszer alapján összeállított éves konszolidált pénzügyi kimutatást elkészítsen. Amelyből több leányvállalata is a magyar számviteli törvény szerint készíti az egyedi éves beszámolóját. Ennek következtében a halmozódások kiszűrése mellett nagy hangsúlyt kell fektetni a magyar számviteli rendszer és a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok közötti eltérések összehangolására az anyavállalat által alkalmazott IFRS által készített konszolidált pénzügyi kimutatása kapcsán. Kulcsfontosságú hasonlóság, hogy mind a magyar törvénynek, mind a nemzetközi standardoknak a célja, hogy úgy mutatják be a konszolidálásba bevont vállalatcsoportnak a tagjait, mintha azok egyetlen vállalatként működnének.Részletesen bemutattam, hogy a két szabályozás más módon határozza meg a vállalatcsoport szerkezetét, továbbá más feltételek szerint vizsgálják, hogy ki tartozik bele a vállaltcsoportba. Ehhez kapcsolódóan legfőbb különbségnek számít véleményem szerint, míg a magyar szabályozásnál a meghatározó befolyás kritériumait kell szemet előtt tartania, hogy miképpen vonjuk a be a vállalatcsoportba a gazdasági társaságokat, addig a nemzetközinél az ellenőrzés meglétét szükséges megvizsgálni.Összességében a szakdolgozatom legfőbb célja az volt egy átfogóbb képet mutassak, hogy miképpen jelenhet meg a konszolidációnak az előkészítő lépésétől egészen a teljes körű konszolidációs folyamat elkészítéséig a főbb kontrasztok a magyar számviteli törvény és a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok között.Ugyanakkor rávilágít arra, hogy a magyar számviteli törvény és a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok alapján készült összevont beszámolókra vonatkozó konszolidációs lépéseiben jelentős eltérések nem fedezhetőek fel. Ennek eredményeképpen nem jelenik meg oly számottevőbb különbségek, amelyek nagyobb részben átalakíthatja a két beszámoló közötti eljárásokat. Továbbá ez arra enged következtetni, hogy a későbbiekben várhatóan a magyar számviteli törvény idővel közeledni fog a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szabályozásához. Mivel elmondható, hogy az Európai Unió csatlakozás kapcsán hazánk számviteli törvényében észrevehetően érződnek a nemzetközi megközelítések, elvi és gyakorlati alapon egyaránt. |
|---|