Internet of Things adta lehetőségek alkalmazása és vizsgálata a biztosítási szférában.
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | 21. század adafeldolgozás adatvédelem alkalmazás(ok) ábrák fejlesztés eszközei |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/53274 |
| Kivonat: | Szakdolgozatom egy olyan alkalmazás tervet mutat be, mely sebesség és lokációs adatokatbegyűjtve a felhasználótól, kedvezményeket nyújt az éves KGFB biztosítása költségeibe, ígymotiválva a biztonságosabb vezetésre, biztosítva ezzel egy társadalmi és vállalati előnyt is.Dolgozatom első fejezetében a „bevezetés”-ben, bemutatom a téma fontosságát számomra, éscélját. Rávilágítást helyezek a fontosságára a technológiának való folyamatos implementációjára,és említést teszek az IoT-ről. Leírom a személyes relevanciámat a téméval kapcsolatban, amely,az, hogy egy biztosítónál gyakornok vagyok és több digitalizációs lehetőséget vettem észre. Akövetkező nagyobb fejezet a szakirodalomról szól, felvezetem azokat a technológiákat,melyeket kutatásomban megemlítek, használni fogok. Először a legfontosabb adatkezelésiszabályokról írok (GDPR / bit), illetve adatbiztonságot segítő eszközökről, lehetőségekről, mint atitkosítás, vagy a biztonsági audit. Folytatva a fejezetet, a következő témám azadatfeldolgozáshoz használt egyik legfontosabb rendszereket említi meg és mutatja be akülönböző moduljaikon keresztül, az ERP-ket. Leírom mit jelent egy integrált rendszer, illetve,hogyan működnek és miért hasznosak a tranzakciók használata. Ezek után bemutatok négydarab kiemelkedően fontos modult és azoknak működését: Finance, SCM, Sales, HR.Szakirodalom elemzésem utolsó fejezetében az Internet of Things eszközökről írtam. Egy rövidtörténelmi bevezető után, az adatgyűjtés árának hihetetlen csökkenéséről teszek említést ígyrávilágitok ezeknek az eszközöknek az elterjedésére. Működésüket bemutatom a gyűjthetőadattípusok, használt protokollok, illetve a kommunikációs csatorna elemei szerint is. Ezutánkitérek a különböző érvényes európai szabványokra és a CE jelölés fontosságára, illetveösszetéveszthetőségére. Szakirodalom elemzésem utolsó részében írok a connected carfogalmáról és a biztosítási világban elterjedő IoT megoldások lehetőségeiről és megjelentkoncepcióiról. Következő fejezetemben, mely a dolgozat kutatás részét kezdi, egytermékfejlesztés lehetőségét említem meg a kötelező gépjármű felelősségbiztosítában. Előszörbemutatom a bonus-malus rendszert és annak működését. Következőnek elkezdem mérni atermékfejlesztéshez szükséges kapacitásokat szerver tárhely oldalon, bemutatva az elképzeltadatstruktúrát, annak részletes leírásával, számolásával. Az adatnagyság meghatározása utánbevezetem a telematikai IoT eszközöket és annak lehetőségeit a termékfejlesztésben. Későbbelvetem őket magas költség tényezőjük miatt és helyette egy alternatívát hozok, mely maga azalkalmazás.Következő fejezeteben az alkalmazást mutatom be két oldalról is. Az első egy ügyfélútonkeresztül, ahol a látványtervemen keresztül az olvasó is jobban megértheti a működését. Ezutánegy BPMN folyamatábra segítségével az alkalmazást hajtó technikai részre helyezek hangsúlyt.Az alkalmazásban fontos szerepe van a kedvezményrendszernek, így annak megvalósítására isnyújtok különböző lehetőségeket.Kutatásomat a bevezetés lehetőségeit és kihívásait kielemezve zárom. Felsorolom a szükségeselőfeltételeket az alkalmazás beüzemeléséhez, egy marketing kampányhoz nyújtok ötleteket,majd a különböző kihívásokat felsorolom (közönség, erőforrások, félelem). Ezután a továbbifejlesztési lehetőségekre teszek rávilágítást az alkalmazással kapcsolatban, majd dolgozatomategy összefoglalással és személyes véleménnyel zárom, melynek lényege az, hogy egy ilyenalkalmazás előtérbe helyezné a digitalizációt és a vele járó társadalmi előnyt. |
|---|