A Low-Code/No-code platformok szerepe a modern szoftverfejlesztésben
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | digitalizáció informatika módszertan szoftverfejlesztés szoftverkészítés |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/53277 |
| Abstract: | A szoftverfejlesztési folyamatok a technológia fejlődésével egyre bonyolultabbá, időigényesé és költségesé váltak. A hagyományos kódolással készülő fejlesztési projektek nem tudták megfelelő módon kiszolgálni a piac megnövekedett igényeit, főként a digitalizációs projektekben. Ezeket a megoldásokat hosszú és költséges fejlesztési ciklusok jellemzik, valamint komoly technológia tudással rendelkező szakemberekre van szükség az alkalmazások fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez. Szakdolgozatomban azt vizsgáltam, hogy a Low-code/No-code platformok miért válnak egyre népszerűbbé a hagyományos fejlesztési megoldások mellett és hogy milyen megoldást jelentenek ezekre a problémákra. Valamint, hogy a vállalatok hogyan viszonyulnak ezeknek a technológiáknak a bevezetéséről és hogyan alakíthatják át az üzleti alkalmazásfejlesztést a jövőben. Szakdolgozatomban felépítését tekintve négy nagyobb részre osztottam. Az első részben bemutattam a Low-code és No-code fejlesztési megközelítéseket, valamint a közöttük lévő eltéréseket és kitértem a No-code platformok korlátaira. Ezt követően bemutattam a jelenlegi legnépszerűbb Low-code/No-code platformokat a legnépszerűbb felhasználási módjuk szerint csoportosítva. A második részében a Power Platformot a Microsoft piacvezető Low-code/No-code platformját mutattam be részletesebben, amely öt különböző termékből épül fel és közülük kettőre tértem ki mélyebben. Ezek közül az egyik a Power Apps amely a termékcsalád alkalmazásfejlesztési platformja. A másik pedig a Power Automate volt, amely a feladatok és folyamatok automatizálását végzi a háttérben. A két Low-code/No-code platformot felhasználva fejlesztettem egy szerződéskezelő alkalmazást. Az alkalmazást egy vállalat szerződés jóváhagyási folyamatának a digitalizálását szolgálja ki. A program kinézetéhez és az alapvető funkcionalitásának kialakításához a Power Apps platformot, míg az automatikus email értesítésekhez és a szerződés generálásához a Power Automate-et használtam, melyek fejlesztői környezetéről is dokumentáltam a lényegesebb részeket. A dolgozatom harmadik részében röviden bemutattam egy hagyományos kódolással készülő szoftver tulajdonságait. Majd egy összehasonlító elemzést végeztem a hagyományos és Low-code fejlesztési megoldások között, egy készülő szoftver legfontosabb szempontjai szerint és összegeztem a megoldások előnyeit és hátrányait. Az elemzésből az arra a következtetésre jutottam, hogy sok szempontból a Low-code platformok képesek felvenni a versenyt a hagyományos kódolással történő fejlesztések mellett. A Low-code platformok legnagyobb előnyei a karbantarthatóság, a gyors és költséghatékony alkalmazásfejlesztés, illetve, hogy szélesebb réteg számára is lehetőséget kínálnak teljesértékű alkalmazások készítésére és sokkal szorosabb együttműködést biztosítanak a fejlesztő csapat tagjai között, és a megrendelői oldallal is. Ezzel szemben azonban hátrányba szorulnak a hagyományos fejlesztésekkel szemben teljesítmény, skálázhatóság, testreszabhatóság és biztonság szempontjából. A Low-code megoldások tehát alkalmasak külső és belső alkalmazások létrehozására egyaránt, azonban igazi előnyük egy vállalat belső alkalmazásainak fejlesztésében mutatkozik meg ahol a gyorsaságon, rugalmasságon és költséghatékonyságon van a hangsúly, illetve az alkalmazás használatának könnyed megtanulásán és alkalmazásán. Erre az egyik legnépszerűbb példa a digitalizációs projektek. Végül dolgozatom utolsó részében a Low-code/No-code platformok jövőbeli kilátásait kutattam, melyben a digitalizáció kapott kiemelt szerepet. A kutatásom során multinacionális cégek felméréseit és kutatásait használtam fel, amelyek mélyen érdekeltek a témában. A kutatásom első szakaszában az vizsgáltam, hogy a vállalatok hogyan viszonyulnak a digitalizációhoz. Ehhez a McKinsey digitális stratégiáról szóló 2021-ben készült globális felmérését használtam fel, amely arra enged következtetni, hogy a COVID-19 világjárvány hatalmas mértékben gyorsította fel a vállalatok digitalizációs átalakulását és a válaszadók 64%-a gondolta úgy, hogy vállalatuknak új digitális intézkedéseket kell tenniük annak érdekében, hogy megtarthassák versenyképességüket. Ehhez az erőforrásaik egy jelnetős részét is átcsoportosították a digitalizációs projektekbe. Majd a KPMG a digitális átalakulás formálása Low-code platformokkal című 2022-as felmérését vizsgáltam, amelyben azt kutatták, hogy a vállalatok hogyan viszonyulnak ezekhez a platformokhoz és terveznek-e szoftverek készíteni ilyen megoldásokkal. A válaszokból egyértelműen kiderült, hogy a vállalatok is nagy érdeklődést mutatnak ezekhez az új technológiákhoz és a megkérdezettek nagyrésze tervezi vagy már el is kezdte ezeknek a platformoknak a bevezetését. Végül a Gartner előrejelzéseit használtam a Low-code platformok elterjedésének vizsgálatához. A Gartner előrejelzései szerint 2026-ra az üzleti technológia szakértők számának növekedése és a vállalati folyamatok automatizálásának a növekvő igénye felgyorsítja a platformok elterjedésének és elfogadásának ütemét és a vállalati technológia szakértők a folyamatok automatizálására 2026-ig a Low-code technológiák bevezetését fogják ösztönözni. Mindezeket összegezve az látszik, hogy a Low-code/No-code platformok valóban képesek felvenni a versenyt a hagyományos kódolással készült alkalmazásokkal. A platformok elterjedése még számos ellenállása ütközik és az alkalmazások fenntarthatósága a legnagyobb aggály velük kapcsolatban. Ezzel szemben azonban a vállalatok nagyrésze pozitívan ítéli meg az ilyen fejlesztési projekteket mivel számos előnnyel rendelkeznek, amelyek révén széles körben elterjedhetnek a jövőben. |
|---|