A belső országimázs-építés szerepe az országmárkázás folyamatában. Magyarország példáján 2018-2023 között.
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | belső országimázs imázs Magyarország nemzeti identitás országimázs országimázs-építés országmárka országmárkázás |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/53329 |
| Kivonat: | Az elmúlt évek történései soha nem látott nehézségek elé állították az egész világ országait, nem kímélve Magyarországot sem. A Covid-19 hatásai gyökerestül változtatták meg a mindennapjaink működését (Palócz-Matheika, 2020). A járvány után nem tarthatott sokáig a fellélegzés, hiszen a 2022-ben kirobbant ukrán-orosz háború gazdasági hatásai ismét próbára teszik az országokat az élet számos területén (consilium.europa.eu, 2023).Ahogyan a Magyar Nemzeti Bank inflációs értékelése szerint hazánkban rekordméretű inflációs növekedést számláltak 2023. év elején, úgy Magyarországgal együtt megannyi országnak kellett társadalmi nehézségeket, pénzügyi kitettséget leküzdenie (MNB, 2023). Ezek orvoslására elengedhetetlen a naprakész akciótervek mellett fenntartható, hosszútávra vízionált koncepciókkal készülni.A nemzetközi és hazai szakirodalmi bázis aktívan foglalkozik azzal, ahogyan többek között Simon Anholt és Papp-Váry Árpád könyveikben, hogy egy ilyen, akár évtizedekre felállított stratégia kell, hogy legyen országok esetében az országmárkázás eszköztárával folyamatosan épített országimázs (Anholt, 2007; Papp-Váry, 2020a). Magyar nyelvű kutatások széles köre állapította meg, akárcsak Jenes Barbara doktori disszertációjában, hogy egy tudatosan felkarolt, s így pozitívabbá váló országkép számos területen éreztetheti kedvező hatását (Jenes, 2012). Simon Anholt mélyreható kutatásának eredményeképpen bizonyította, hogy az országimázs mindezek mellett befolyással van az exportteljesítményre, egyszerűbbé teszi a diplomáciát, vonzza az országba a kiemelt sport, vagy akár kulturális eseményeket, amelyek egytől-egyig visszagyűrűznek az ország presztízsére (Anholt, 2016).Benedek István helymárkázással kapcsolatos cikkében kiemeli, hogy az egyes földrajzi területek márkázásának tudománya mára vitathatatlan létjogosultságnak örvend. Akár a városok vagy az egyes régiók, de annál jobban az országok egyre kiélezettebb versenyt vívnak azokért a célcsoportokért, akiket el szeretnének érni; mint számos értékes befektető, kiváló munkaerő, lelkes utazni vagy tanulni vágyó, akik lehetnek akár külföldi, mitöbb, hazai szereplői a mindennapi életnek (Benedek, 2017).A kutatásom célkitűzése az volt, hogy áttekintse és következtetéseket vonjon le Magyarország főként belső irányultságú imázs-építési és országmárkázási tevékenységeiről a 2018-2023 közötti időszakban. A módszertan részeként olyan hazai, valamint nemzetközi szakirodalmakat tanulmányoztam, amelyek az imázs, az országimázs, valamint az országmárkázás témáját érintik. A kutatás során definiáltam az országimázst, majd a kapcsolódó fogalmak feltárása során kibontakoztattam a belső országimázs, valamint a nemzeti identitás kulcsfontosságú szerepét. Az országmárkázás területeinek, céljainak és stratégiájának szakirodalmi elemzése segítségével célom az ideális országimázs-építés körvonalazása volt. Ezeket az ismereteket alkalmaztam Magyarország országmárkázásának felderítése során, végül javaslatot tettem az országimázs-építés szakirodalmának kapcsán a hazai gyakorlat előmozdítása érdekében. |
|---|