A Magyar bankszektor helyzetének alakulása a koronavírus és az orosz-ukrán háború tükrében
Elmentve itt :
Szerző: | |
---|---|
További közreműködők: | |
Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
Kulcsszavak: | bank(ok) bankfejlődés banki tevékenységek bankkockázat koronavírus-járvány (COVID-19) orosz-ukrán háború pénzügy |
Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/53368 |
MARC
LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
---|---|---|---|
001 | dolg53368 | ||
005 | 20240222102930.0 | ||
008 | 240222suuuu hu om 000 hun d | ||
040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
041 | |a hu | ||
100 | 1 | |a Bereczki Roland | |
245 | 1 | 2 | |a A Magyar bankszektor helyzetének alakulása a koronavírus és az orosz-ukrán háború tükrében |c Bereczki Roland |h [elektronikus dokumentum] |
520 | 3 | |a Témaválasztásom egyik oka, hogy hosszabb ideje foglalkoztat a pénzügyi szektor, azon belül is a bankok szerepe a gazdaságban. A témaválasztást másfelől motiválta, hogy érdekel annak vizsgálata, hogy a koronavírus hogyan érintette a banki kockázatkezelést, amelynek szerepe egy olyan társadalmi, gazdasági válság idején, mint a koronavírus különösen fontos a bankok működésében. Továbbá a fogyasztók részéről egyre nagyobb az elvárás, hogy a banki szolgáltatások bárhol, bármikor, biztonságosan és egyszerűen hozzáférhetőek legyenek. A pénzügyi szektor digitális fejlődése folyamatos volt az elmúlt évtizedben, amelyet a 2020. márciusában kitört koronavírus válság még inkább felgyorsított nemcsak globális, hanem hazai szinten is. A pandémia következtében kialakult gazdasági krízis komoly problémát okozott a gazdaság összes szereplőjének, így a hazai pénzügyi intézményeknek is. A gazdasági válság következtében visszaesett a kereslet, csökkent a vállalati szektor likviditása, amelyet a monetáris politika az alapkamat csökkentésével, a fiskális politika pedig kedvező hitelekkel próbálta enyhíteni. 2021-ben a kereslet újból megnőtt a gazdaságok újra indulásával, a fejlett gazdaságok (pl.: EU, USA) jelentős növekedést értek el, így köztünk hazánk is. Ugyanakkor 2022. február 24-én kitört az orosz-ukrán háború, amelynek eredményeként energiaválság jött létre az EU-ban, így Magyarországon is, mivel mind az EU-s, mind a hazai gazdaság erősen kitett volt az orosz energiahordozóknak. Továbbá a két szembenálló ország globális nyersanyagexportőr is. A kialakult nyersanyag- és energiahiány tovább erősítette a már koronavírus okozta gazdasági válság idejében elindult globális inflációs hullámot. Ezek a globális események döntően befolyásolták a hazai bankszektor működését, fejlődését. A dolgozat célja elemezni, hogy a koronavírus milyen hatással volt a bankok működési kockázati veszteségeire. Ezen felül a dolgozat célkitűzése elemezni a magyar bankszektor jövedelmezőségének alakulását a koronavírus, illetve az orosz-ukrán háború függvényében. További cél megvizsgálni, hogy a fiskális és monetáris intézkedések, illetve a globális események függvényében milyen hatással voltak a hazai bankszektorra. A kutatásom egyik alapvető kérdése, hogy az egyes események (pandémia, orosz-ukrán háború) milyen mértékben befolyásolták a bankok működési kockázati veszteségeinek alakulását. A kutatás a következő kutatási kérdések megválaszolására is törekszik: - Milyen hatással volt a koronavírus és az orosz-ukrán háború a nemteljesítő hitelek alakulására? - Milyen új működési kockázatok jelentek meg a koronavírus és az orosz-ukrán háború következtében? - Melyek pillanatnyilag a leghangsúlyosabb működési kockázatok, amelyekre a bankoknak figyelniük kell? A kutatás középpontjában a hazai bankszektor áll, amely szignifikáns fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben. A ’90-es évek elején a rendszerváltozást követően létrejött a kétszintű bankrendszer, amelyben az első szinten a központi bank, vagyis a jegybank, a második helyen a kereskedelmi bankok állnak. A ’90-es évek közepétől kezdve egyre több külföldi pénzintézet jelent meg a magyar bankpiacon. Ennek eredményeként a hazai bankszektor komoly mértékben fejlődött nemcsak a finanszírozás, hanem a vállalatirányítás területén is. A 2008-as globális pénzügyi válság a magyar bankszektorban is komoly problémákat okozott, a külföldi tulajdonban lévő nehéz pénzügyi helyzetben lévő magyar bankokat az anyavállalataik segítették ki. A 2010-es évek közepétől a globális konjunktúra a hazai bankszektorra is kedvező hatással volt, mivel olcsón lehetett forráshoz jutni, a vállalatok, a háztartások pénzügyi helyezte stabilizálódott, ezáltal szignifikáns mértékben nőtt a hitelezés, megnőtt a hazai tulajdon mértéke. A kedvező időszak egészen a koronavírus és az orosz-ukrán háború megjelenéséig tartott, amely komoly kihívás elé állította a hazai pénzügyi intézményeket. A dolgozat első fejezete ismerteti a bankok működését, a hazai bankrendszer felépítését és jogszabályi környezetét. A második fejezet elemzi a banki működés során felmerülő kockázatokat (banki működési kockázatok, működési kockázati események). A dolgozat harmadik fejezete bemutatja a válság és a válságmenedzsment fogalmát. A dolgozat negyedik fejezete elemzi a koronavírus és az orosz-ukrán gazdasági, szociális következményeit, illetve a kormányzati és a monetáris politikai intézkedéseket. Az ötödik fejezet áttekinti, hogy a világjárvány, illetve az orosz-ukrán háborús konfliktus milyen mértékben befolyásolta a hazai bankszektor jövedelmezőségi, tőkehelyzetét, illetve a nemteljesítő hitelek alakulását. A hatodik fejezet elemzi a hazai bankok működési kockázatkezelésének és a működési kockázatból származó veszteségeinek alakulását a világjárvány, illetve az orosz-ukrán háború idején. A dolgozat a következtetések megfogalmazásával és az eredmények összefoglalásával zárul. A dolgozat során vegyes kutatási módszereket alkalmaztam. A szakirodalom áttekintése és feldolgozása szekunder módszer alapján zajlott. Ennek során hazai, illetve nemzetközi szakkönyvek, tanulmányok lettek felhasználva. A banki működési kockázatok vizsgálatához primer kutatási módszert választottam, mivel a módszer segítségével számtalan olyan információhoz lehet jutni, amely más kutatási módszerekkel (pl.: kérdőív) kevésbé kivitelezhető. A mélyinterjú során mélyebb, valamint személyesebb információkhoz lehet jutni a kutatási témakörrel kapcsolatban, amelyhez szükséges egy bizalmi légkör kialakítása, amelyhez célszerűbb a mélyinterjút alkalmazni. | |
695 | |a bank(ok) | ||
695 | |a bankfejlődés | ||
695 | |a banki tevékenységek | ||
695 | |a bankkockázat | ||
695 | |a koronavírus-járvány (COVID-19) | ||
695 | |a orosz-ukrán háború | ||
695 | |a pénzügy | ||
700 | 1 | |a Szeleiné Mészáros Ágnes |e ths | |
700 | 1 | |a Vallyon Dr. Andrea |e ths | |
856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/53368/1/Szakdolgozat_Bereczki-Roland_FF6MCH.pdf |z Dokumentum-elérés |
856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/53368/2/Nyilatkozatok.pdf |z Dokumentum-elérés |
856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/53368/3/Bereczki%20Roland%20mesteres%20b%C3%ADr%C3%A1lat%20-%20M%C3%A9sz%C3%A1ros%20%C3%81gnes%20k%C3%BCls%C5%91%20konzulens%20PDF%20V%C3%89GS%C5%90.pdf |z Dokumentum-elérés |
856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/53368/4/Berecki%20Roland%20mesteres%20b%C3%ADr%C3%A1lat.pdf |z Dokumentum-elérés |