A 2014-es és 2022-es Oroszország elleni szankciók bemutatása és összehasonlítása

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Drávucz Diána Zsófia
Other Authors: Antalóczy Dr. Katalin Júlia
Deák András György
Format: Thesis
Kulcsszavak:2014-es szankciók
2022-es szankciók
orosz-ukrán háború
Oroszország
szankciók
szankciós csomagok
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/53652
Description
Abstract:Dolgozatomban a 2014-es krími válság utáni szankciókat mutatom be és hasonlítom össze a 2022-es orosz - ukrán háború hatására hozott szankciókkal, melyeket az Európai Unió szabott ki Oroszországra. Dolgozatom aktualitását az éppen szomszédunkban zajló orosz – ukrán háború adja. A háborúval kapcsolatban nagyon fontos biztonsági, gazdasági kérdések merülnek fel. A háború nem csak két szláv testvérnép konfliktusa, hanem Európa és az egész világ biztonságának kérdése is felmerül, továbbá számtalan gazdasági és élelmezési problémát okoz. Dolgozatomban szeretném bemutatni az euroatlanti országok háborúra adott válaszait, ezek következményeit, azok hatékonyságát és hogy milyen mértékben hatottak ezek a következmények az egyes felekre (Oroszországra és az Európai Unióra). Továbbá szeretném bemutatni, mi is volt a kiváltó oka a Krím – félsziget annektálásának, és mi volt az oka a 2022-es orosz – ukrán háborúnak. A kutatásom során szekunder kutatást fogok végezni, amely a témában releváns és hiteles szakirodalmi könyvek tanulmányozására és elemzésére terjed ki. Kutatási kérdéseim, amelyekre a dolgozatom során keresem a válaszokat a következők: Hogy alakult Oroszország, Ukrajna és az EU kapcsolata a krími konfliktus előtt? Milyen nemzetközi szerződések jellemezték Oroszország és az EU nemzetközi kapcsolatait? Milyen szankciókat vezetett be az EU Oroszországgal szemben 2014-től? Milyen hatásai voltak a krími háború szankcióinak? Milyen hatásai lehetnek az orosz – ukrán háború szankcióinak? Először a szankciók definíciójára térek ki, milyen fajtái vannak, mikor, hol és miért alkalmazzuk őket. Konkrét példa a szankciók alkalmazására Észak – Korea és Belorusz. Kitérek a dolgozatomban arra a kérdésre is, hogy mikor és mennyire lehetnek hatásosak a szankciók. Bemutatom Oroszország és az EU kapcsolatát a krími háború előtt, illetve hogy milyen nemzetközi szerződések kísérték végig és milyen hatásaik voltak a kapcsolatukra. Például az Európai Unió és Ukrajna közötti Társulási szerződés és a minszki megállapodások. Dolgozatomban megmagyarázom, hogy mi is az a társulási szerződés, és milyen hatással volt ez Oroszország és az Európai Unió kapcsolatára. A minszki megállapodások fontos szerepet játszottak a szankcióknál, így megmagyarázom, hogy azok miértjét. A krími népszavazás fontos előzménye a Krím – félsziget annexiójának, ezért részletesen bemutatom azt. A 2014 – ben ténylegesen bevezetett szankciókat három fő csoportra lehet osztani. Az első csoport a magánszemélyeket, bankokat és vállalatokat érintő korlátozó intézkedések. A második csoportba tartoznak az általános gazdasági korlátozó eszközök az Orosz Föderációval és a krími övezettel szemben. A harmadik ilyen csoportba pedig azon gazdaságdiplomáciai korlátozó intézkedéseket sorolhatjuk, melyeket az Európai Unió Oroszországgal és a krími övezettel szemben vezetett be. Természetesen Oroszország is vezetett be ellen szankciókat, így azokra is kitérek. Dolgozatomban bemutatom a 2022-es orosz – ukrán háború előzményeit, kitörését, majd a háború hatására bevezetett szankciókat Oroszország ellen. Ezekből a szankciókból jelenleg 11 csomagot vezetett be az Európai Unió. A szankciók ismertetése után kifejtem a 2014 –es szankciók hatását és azok sikerességét / hatásosságát. Majd ezután kitérek a 2022 – es orosz – ukrán háborút követő szankciós csomagok hatására és eredményességére. Ezen két fejezet alatt táblázatokkal és ábrákkal is alátámasztom a kutatásaimat, melyek bizonyítják a szankciók hatásosságát, vagy éppen az ellenkezőjét. A 2014 – es és 2022 – es háborúk utáni szankciókat és azok hatásosságát összehasonlítom, majd bizonyítom egy kisebb gazdasági elemzés keretein belül. A gazdasági elemzés során az alábbi gazdasági mutatókat elemeztem: GDP, GNI és infláció. Ezen adatokat is ábrákkal és táblázatokkal támasztottam alá, és elemeztem ki. Az összefoglalásban még egyszer röviden összefoglaltam a dolgozatom fő mondanivalóját, és kifejtettem saját véleményemet és meglátásaimat a témával kapcsolatban.