Európa energia forrásainak átrendeződése és a posztjaltai együttműködés alakulása az elmúlt évtizedekben
Elmentve itt :
Szerző: | |
---|---|
További közreműködők: | |
Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
Kulcsszavak: | energiaforrások energiahordozók EU és az USA Európai Unió földgázellátás megújuló erőforrások Oroszország |
Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/53696 |
MARC
LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
---|---|---|---|
001 | dolg53696 | ||
005 | 20240222103903.0 | ||
008 | 240222suuuu hu om 000 hun d | ||
040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
041 | |a hu | ||
100 | 1 | |a Bereznai Sámuel | |
245 | 1 | 0 | |a Európa energia forrásainak átrendeződése és a posztjaltai együttműködés alakulása az elmúlt évtizedekben |c Bereznai Sámuel |h [elektronikus dokumentum] |
520 | 3 | |a Az elmúlt három évtized geopolitikai átalakulásai mélyen formálták az Európai Unió (EU) energiapolitikáját és annak különböző aspektusait. A Németország újraegyesülésével kezdődő események, a rendszerváltások és a kelet-európai országok felszabadulása 1989 és 1991 között, valamint a Szovjetunió széthullása, mind meghatározó tényezők voltak a világrend alakulásában. Az Európai Gazdasági Közösség átalakulása az Európai Unióvá és a volt szovjet államok csatlakozása a következő években tovább mélyítette az események komplexitását. A tanulmány keretei között az időszak 1990 és 2022 közötti eseményeit vizsgáltuk, kiemelve három fő szereplőt - az Amerikai Egyesült Államokat, Oroszországot és az Európai Uniót, különös tekintettel Németországra. Fontos hangsúlyozni, hogy az események összefüggéseikben való vizsgálata és a komplexitás átlátható elemzése kulcsfontosságú a témával kapcsolatos teljes megértéshez. A történelmi kontextus után a tanulmány kitér az EU energiapolitikájának alakulására. Az Európa korábbi világkereskedelmi központból a hidegháború és a rendszerváltások utáni időszakban történő felemelkedéséig terjedő változásokat részletezi. A fosszilis energiahordozók dominanciájától a megújuló energia növekvő szerepéig az EU energiaforrásainak és struktúrájának változása átfogóan ábrázolódik. Annak ellenére, hogy a megújuló energia aránya növekszik, az EU energiafogyasztásának jelentős része még mindig fosszilis energiákból származik. Ez a magas arány az importfüggőséget hangsúlyozza, amely fokozza az EU függését a külső régióktól és országoktól. A tanulmány rámutat, hogy ez a kihívás az EU hosszú távú célját jelenti: az importfüggőség csökkentése a megújuló energia részarányának növelésével, amely egyúttal a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez is hozzájárul. A geopolitikai dimenziók kiemelkedő szerepet játszanak az EU energiapolitikájában, különösen az energiaimport terén. Az Oroszországgal kialakult szoros kereskedelmi kapcsolatok és az USA növekvő szerepe az LNG gáz szállításában feszültségeket szül a két hatalom között. Ez a feszültség 2022-ben kiéleződött, amikor Oroszország háborút indított Ukrajnában, és az EU az orosz nyersanyagok importjának csökkentésével reagált, erősítve az USA és más országok pozícióját az energiaexport terén. A tanulmány összességében rámutat arra, hogy az EU energiaellátásának geopolitikai környezete kulcsfontosságú tényező a jövőbeni politikai és gazdasági döntések szempontjából. Az energiaimport csökkenésére irányuló törekvések a geopolitikai feszültségek további alakulását vetítik előre az EU és számos globális hatalom között. | |
695 | |a energiaforrások | ||
695 | |a energiahordozók | ||
695 | |a EU és az USA | ||
695 | |a Európai Unió | ||
695 | |a földgázellátás | ||
695 | |a megújuló erőforrások | ||
695 | |a Oroszország | ||
700 | 1 | |a Hortay Olivér |e ths | |
700 | 1 | |a Nyusztay Dr. László |e ths | |
856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/53696/1/Szakdolgozat_v%C3%A9gleges.pdf |z Dokumentum-elérés |
856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/53696/2/B%C3%ADr%C3%A1lat_Bereznai.pdf |z Dokumentum-elérés |
856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/53696/3/Bereznai_S_bels%C5%911.pdf |z Dokumentum-elérés |