Európa energia forrásainak átrendeződése és a posztjaltai együttműködés alakulása az elmúlt évtizedekben

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Bereznai Sámuel
További közreműködők: Hortay Olivér
Nyusztay Dr. László
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:energiaforrások
energiahordozók
EU és az USA
Európai Unió
földgázellátás
megújuló erőforrások
Oroszország
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/53696

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg53696
005 20240222103903.0
008 240222suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Bereznai Sámuel 
245 1 0 |a Európa energia forrásainak átrendeződése és a posztjaltai együttműködés alakulása az elmúlt évtizedekben  |c Bereznai Sámuel  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a Az elmúlt három évtized geopolitikai átalakulásai mélyen formálták az Európai Unió (EU) energiapolitikáját és annak különböző aspektusait. A Németország újraegyesülésével kezdődő események, a rendszerváltások és a kelet-európai országok felszabadulása 1989 és 1991 között, valamint a Szovjetunió széthullása, mind meghatározó tényezők voltak a világrend alakulásában. Az Európai Gazdasági Közösség átalakulása az Európai Unióvá és a volt szovjet államok csatlakozása a következő években tovább mélyítette az események komplexitását. A tanulmány keretei között az időszak 1990 és 2022 közötti eseményeit vizsgáltuk, kiemelve három fő szereplőt - az Amerikai Egyesült Államokat, Oroszországot és az Európai Uniót, különös tekintettel Németországra. Fontos hangsúlyozni, hogy az események összefüggéseikben való vizsgálata és a komplexitás átlátható elemzése kulcsfontosságú a témával kapcsolatos teljes megértéshez. A történelmi kontextus után a tanulmány kitér az EU energiapolitikájának alakulására. Az Európa korábbi világkereskedelmi központból a hidegháború és a rendszerváltások utáni időszakban történő felemelkedéséig terjedő változásokat részletezi. A fosszilis energiahordozók dominanciájától a megújuló energia növekvő szerepéig az EU energiaforrásainak és struktúrájának változása átfogóan ábrázolódik. Annak ellenére, hogy a megújuló energia aránya növekszik, az EU energiafogyasztásának jelentős része még mindig fosszilis energiákból származik. Ez a magas arány az importfüggőséget hangsúlyozza, amely fokozza az EU függését a külső régióktól és országoktól. A tanulmány rámutat, hogy ez a kihívás az EU hosszú távú célját jelenti: az importfüggőség csökkentése a megújuló energia részarányának növelésével, amely egyúttal a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez is hozzájárul. A geopolitikai dimenziók kiemelkedő szerepet játszanak az EU energiapolitikájában, különösen az energiaimport terén. Az Oroszországgal kialakult szoros kereskedelmi kapcsolatok és az USA növekvő szerepe az LNG gáz szállításában feszültségeket szül a két hatalom között. Ez a feszültség 2022-ben kiéleződött, amikor Oroszország háborút indított Ukrajnában, és az EU az orosz nyersanyagok importjának csökkentésével reagált, erősítve az USA és más országok pozícióját az energiaexport terén. A tanulmány összességében rámutat arra, hogy az EU energiaellátásának geopolitikai környezete kulcsfontosságú tényező a jövőbeni politikai és gazdasági döntések szempontjából. Az energiaimport csökkenésére irányuló törekvések a geopolitikai feszültségek további alakulását vetítik előre az EU és számos globális hatalom között. 
695 |a energiaforrások 
695 |a energiahordozók 
695 |a EU és az USA 
695 |a Európai Unió 
695 |a földgázellátás 
695 |a megújuló erőforrások 
695 |a Oroszország 
700 1 |a Hortay Olivér  |e ths 
700 1 |a Nyusztay Dr. László  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/53696/1/Szakdolgozat_v%C3%A9gleges.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/53696/2/B%C3%ADr%C3%A1lat_Bereznai.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/53696/3/Bereznai_S_bels%C5%911.pdf  |z Dokumentum-elérés