Az Európai Unió emberi jogi védelme az MI és adatvédelem tükrében

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Szabó Eszter
További közreműködők: Buday-Sántha Dr. Judit Andrea
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:adatvédelem
emberi jogok
Európai Unió
kommunikációs jogok
mesterséges intelligencia
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/53784

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg53784
005 20240322125143.0
008 240322suuuu hu o 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Szabó Eszter 
245 1 3 |a Az Európai Unió emberi jogi védelme az MI és adatvédelem tükrében  |c Szabó Eszter  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a Az Európai Unió alapértékei közt meghatározó szereppel bír az emberi jogok védelme, melyre új kihívásokat jelent a mesterséges intelligencia rohamos térnyerése, és az innovációban betöltött szerepe, különös tekintettel az adatvédelemre. A dolgozat célja, hogy bemutassa mindazokat az alapvető emberi jogokat, azon belül a témához kapcsolódó kommunikációs jogokat, melyek megilletik az Európai Uniós állampolgárokat. Az adatvédelem és a mesterséges intelligencia kapcsán rengeteg olyan jogi kérdés merül fel, melyek megadják a téma relevanciáját napjainkban, egyben nyugtalansággal töltik el az átlagembereket, hisz könnyedén és gyakran sérelmet szenvednek. Az adatvédelemi és a MI elméleti alapvetéseinknek tisztázása mellett részletesen tárgyalom az Európai Unió főbb szabályozási elemeit. Felmerül a kérdés, hogy vajon elegendőek a meglévő jogi keretek, az intézkedések, amelyeket az Európai Unió tesz annak érdekében, hogy adatainkat biztonsággal tárolhassuk a „felhőben”? Vagy talán túlzottan szigorúak is és valójában a különböző adatvédelmi szabályozások, és már negatív hatással vannak az alapvető emberi jogainkra és polgári szabadságjogokra? Eme kérdésekre keresem a választ. A Dolgozat a szekunder kutatás mellett primer elemekre is alapoz, melynek keretében olyan esettanulmányokat tárgyal, melyek szorosan kapcsolódnak a tárgyalt témához, és segíthetnek ennek megértésében. A primer elemként jelenik meg az írásban a kutatást összegző SWOT analízis, melynek keretében mutatom be a jövőbeni lehetőségeket, erősségeket, a veszélyek és gyengeségek megfogalmazása mellett. A tárgyalt témakörben két hipotézissel élek: 1. Az Európai Unió adatvédelmi szabályozásai, mint például az általános adatvédelmi rendelet (GDPR), hatékonyan védenek az egyének személyes adatainak jogosulatlan felhasználása ellen, ezáltal elősegítve az emberi jogok és magánélet védelmét a digitális környezetben. 2. Az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés és a személyes adatok anonimizálása jelentősen korlátozhatja az AI rendszerek hatékonyságát és pontosságát, mivel az AI az anonimizált adatokból kevesebb információt tud kinyerni. A dolgozat végén összegezve olvashatók kutatási eredményeik, melyek megerősítik vagy cáfolják hipotézisek helytállóságát, és javaslatokat fogalmaz meg a vizsgált témakörben.Összességében a kutatás konklúziójaként az vonható le, hogy az Európai Unió elkötelezett az emberi jogok védelme mellett és folyamatosan cselekszik az újabb kihívások, mint például a mesterséges intelligencia, és az ahhoz kapcsolódó adatvédelmi problémák felszámolása érdekében. 
695 |a adatvédelem 
695 |a emberi jogok 
695 |a Európai Unió 
695 |a kommunikációs jogok 
695 |a mesterséges intelligencia 
700 1 |a Buday-Sántha Dr. Judit Andrea  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/53784/1/Szab%C3%B3_Eszter_KKK.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/53784/2/Szab%C3%B3_Eszter_KKK.docx  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/53784/3/TDK_biralat2023-SzaboE-AG.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/53784/4/Szab%C3%B3%20Eszter%20Dolgozat_biralati_lap_2023.pdf  |z Dokumentum-elérés