Gazdasági képzésben tanuló egyetemi hallgatók plágiummal és ChatGPT-vel kapcsolatos véleményei
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | chatgpt egyetem hallgatói attitűdök plagizálás plágium |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/53830 |
| Kivonat: | Dolgozatomban az egyetemi hallgatóság hozzáállását, illetve véleményét akartam felszínre hozni, a plágiumról és a manapság gyakran említett ChatGPT-ről (Egy chatbot, generatív mesterséges intelligencia). A mesterséges intelligenciák erdőtűzként terjednek és gyorsabban fejlődnek, mint amilyen sebességgel alkalmazkodni tudunk hozzájuk (mind magán, társadalmi vagy professzionális szinten). Tehát elmondható, hogy rendkívül aktuális kihívással áll szembe a globális társadalom az élet minden területén, és az egyik ilyen az oktatásban jelenik meg. A kutatásom előtt a következő kérdéseket vetettem fel: Mi az egyetemi hallgatók véleménye a plágiumról? Mi az egyetemi hallgatók véleménye a ChatGPT használatáról? Milyen összefüggés van az egyetemi hallgatók plágiummal, valamint ChatGPT-vel kapcsolatos véleményei között? A kutatás mintájában 235 hallgató került a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli karáról. A minta nem számít reprezentatív mintának. A kitöltők 53,2%-a nő (n=125) volt, illetve 20,51 év volt az átlagéletkor 1,72-es szórás mellett. A kutatási eszköz egy kérdőív volt, mely kettő, már korábban más kutatók által validálásra került kérdőívek alapján készült. Az említett, korábban validált kérdőíveket a konzulensem segítségével adaptáltam és kiegészítettem demográfiai adatokkal kapcsolatos kérdésekkel. A végleges forma a Google Forms szoftverben készült el, és ebből adódóan az adatgyűjtés is online térben történt. Az adatgyűjtésre a 2023/2024-es tanév őszi félévének elején került sor. A kinyert adatok kvantitatív kutatási paradigmán keresztül lettek feldolgozva SPSS 28.0 statisztikai elemző szoftverben. A kapott válaszok különböző ismérvek szerint is összehasonlításra kerültek (pl. nemek, finanszírozási forma), melyeket független t-próbák segítségével készítettem el. Kutatási eredményeim rámutattak arra, hogy a nők és férfiak eltérő módokon állnak a plágiumhoz és a ChatGPT-hez, ami valószínűleg a nemek általános kockázatvállalási különbségeiből származhat. Továbbá, a kérdőívre kapott válaszok alapján a hallgatók az önplagizálást enyhébb vétségként tekintik, mint a „klasszikus” plagizálást, ezért a velejáró következményt, büntetést is alacsonyabb szabnának ki. A kutatási eszközben alkalmazott skálákról készült korrelációs mátrix is érdekes eredményeket hozott. A legszorosabb, pozitív korreláció (r=0,74) a 7. és 8. skála között volt, ami azt jelenti, hogy minél hasznosabbnak véli egy hallgató a ChatGPT-t, annál hajlandóbb lesz a használatára is. |
|---|