Generációk együttes jelenléte a munkaerőpiacon, együttes munkavégzésük előnyei, hátrányai

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Gál Vivien Petra
Other Authors: Kolnhofer-Derecskei Dr. Anita
Medve Réka
Format: Thesis
Kulcsszavak:digitalizáció
generációváltás
kommunikáció
sztereotípia
Z generáció
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/54049
Description
Abstract:Manapság sok embert foglalkoztat a generációs kérdés. Mik is azok a generációk? Léteznek-e egyáltalán generációk? És ha igen, milyen csapdái lehetnek a “generációzásnak”? Ez a téma rendkívül népszerű lett az évek során, és számos írás is született erről. De vajon miért nem született még egy egyértelmű és pontos tanulmány a generációk besorolásáról?Én a besorolásra, Steigervald Krisztián (2020) „Generációk harca – Hogyan értsük meg egymást?” című könyvét választottam. Ma Magyarországon 6 generáció éli életét, a munkaerőpiacon azonban, csak 4 generáció található meg, mivel a Veteránok már nem, az Alfa generáció pedig még nem áll munkába. Ezek a generációk az alábbiak: •Veteránok (1925-1945) •Baby boomer (1946-1964) •X generáció (1965-1979) •Y generáció (1980-1994) •Z generáció (1995-2009) •Alfa generáció (2010- ) Ezek a generációk meglehetősen különböznek egymástól, ezért érdekes megnézni, hogyan is dolgoznak ők együtt. Milyen előnyei, hátrányai lehetnek az együttes munkavégzésnek, milyen előítéleteket, nézeteltéréseket szülhetnek ezek a generációs különbségek. Szakdolgozatomban ezekre a kérdésekre kutattam a választ. Kvalitatív kutatást végeztem, melyet szakértői interjúk formájában folytattam le, a vállalatnál, ahol gyakornokként dolgozom. Ez egy háztartási és ipari eszközöket, elsősorban takarítószereket gyártó vállalat, mely németországi anyavállalattal rendelkezik és itt Magyarországon is van leányvállalata. 6 interjúalanyt kérdeztem meg a vállalattól. Mintámban megtalálható mind a négy, jelenleg munkaerőpiacon lévő generáció. Alanyaim között volt három vezető, két Z generációs munkavállaló, és a vállalatnál jelenleg legrégebb óta dolgozó munkavállaló. Interjúkérdéseimet 4-5 téma mentén alakítottam ki. Mint például, a generációk munkavégzése, a kommunikáció, reverse mentoring, vagy éppen a nézeteltérések, konfliktusok a vállalaton belül. Eredmények: Kimondható, hogy a vállalaton belül, elvétve megtalálhatók generációs nézeteltérések, konfliktusok. A legnagyobb ellentétet az X és Y generáció között éreztem, a különböző vérmérséklet miatt. Mivel viszont, ezen kívül minden más esetben úgy érzékeltem, hogy az Y a köztes generáció, a „híd” a többi generáció között, és kicsit mindegyik generációból megtalálható bennük egy-egy tulajdonság, így én a legnagyobb nehézséget és ki nem mondott fenntartásokat egymással szemben a Baby boomer, X generáció és a Z generáció között éreztem. A legtöbb sztereotípia egyértelműen a Z generációt érinti, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az idősebbek szeretik őket a vállalatnál. Konklúzió, javaslatok: Az első, és egyben legfontosabb gondolatom a konklúziók levonásához, hogy minden alanyom úgy gondolja, igenis léteznek generációk, ezáltal generációs különbségek. Ugyanakkor nagyon nehéz az egyéntől elvonatkoztatni, az életkori sajátosságok, egyéni élethelyzetből adódó dolgok miatt. Nagyrészt minden alanyom tudott azonosulni a „ráaggatott” generációs jegyekkel és megfelelőnek érezte a ráhúzott generációs viselkedési mintát. A második fontos konklúzió, hogy a legtöbb alanyom nem áll szkeptikusan, elutasítóan a többi generációhoz, bárkivel szívesen dolgoznak együtt, de általánosságban elmondható, hogy mindegyik alanyom a saját generációjával, vagy legalábbis a korban hozzá nagyon közel állókkal dolgozik együtt a legszívesebben. Minden alanyom úgy gondolja, hogy minden generációra szükség van egy vállalatnál, minden generáció másban jó, más és más nézőpontot hoznak ezek a generációk a vállalat életébe, tehát így tud jól működni. Ennél a vállalatnál a legtöbb alanyom szerint, probléma az elöregedés, így a javaslatom pedig, hogy a vállalatnak a későbbiekben mindenképpen törekednie kell a generációk közötti egyensúly megteremtésére, a gyakoribb „vérfrissítésre”. Valamint, a vállalatnál lévő különböző generációk szorosabb együttműködésére, a vállalaton belüli nézeteltérések, sztereotípiák csökkentése érdekében.