Könyvelőprogramok és a digitalizáció könyvelői szemmel
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | digitalizáció könyvelés könyvelő modernizáció programok |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/54060 |
| Abstract: | A könyvelők életébe rengeteg változást hozott maga a digitalizáció is, illetve az ennek következtében megjelenő könyvelőprogramok és egyéb könyvelési folyamatokat segítő különböző segédprogramok is. A számvitel már ősidők óta jelen van az életünkben, az agyagtáblákba vésett piktogramokkal és ékírással kezdve, a hieroglifákon és papiruszokon keresztül, a manapság használatos főkönyvi naplókig. Ezek miatt is tartottam fontosnak, hogy dolgozatomban kifejtésre kerüljenek a több évszázad alatt történő események is. 1494 volt az első nagyobb évszám a könyvelés történelmében, hiszen Luca Pacioli ekkor jelentette meg művét – a Summát – mely a kettős könyvvitel működését taglalta. Műve világszerte híres lett, több nyelvre is lefordították és a mai napig érvényesek a benne leírtak. Fontos mérföldkő volt még az 1511-ben megjelenő első mérleg a Fugger család jóvoltából, illetve az 1592-es első hivatalos számviteltankönyv, habár sokáig Pacioli Summáját tartották annak. A 18. századtól kezdve terjedt el a mérlegkészítési kötelezettség, majd az ezt követő évszázadban már kiegészült az adóbevallási kötelezettséggel is. A 20. században kirobbanó ipari forradalmakról és az új vívmányokról is szó esik, főleg az IOT eszközök és az ezek segítségével létrejövő alkalmazások működéséről is. Manapság a könyvelők munkája legfőképp az interneten keresztül, felhőalapú vagy számítógépes rendszerekben történik. A monotonitás szép lassan megszűnt és egyre szélesebb skálán mozognak az általuk nyújtott szolgáltatások fajtái. Mivel a legtöbb munkát átvették a számítógépes programok, így felmerül a kérdés, hogy van-e jövője a szakmának. Úgy véltem, ezt sokan megkérdőjelezik, így kvantitatív kutatással próbáltam elérni könyvelők azon rétegét, akik véleményt tudnak nyilvánítani ebben a témában. A kutatással több hipotézist is vizsgáltam, elsőként azt, hogy a könyvelő szakma nem fog megszűnni csak átalakul, illetve, hogy sokan nyújtanak extra szolgáltatásokat is. Ezen kívül a világjárvány okozta hatásokra tértem ki a kérdőívben, és arra, hogy az időseknek mennyire is esett nehezére kezelni a könyvelőprogramokat. A kutatások eredménye azt mutatja, hogy a könyvelők teljes egészében egyetértenek azzal, hogy a könyvelői hivatás az egyre fejlődő programok ellenére is fennáll majd és nem kell félni az újításoktól. A plusz szolgáltatások listája valóban hosszú és az általános könyvelési tevékenységen felül többen is vállalják az ilyen kiegészítő feltételeket. A 2020-ban berobbanó világjárvány is jelentős befolyással volt a könyvelők életére, hiszen még több számítógépes alkalmazás használatára szorultak rá, illetve a távmunka elterjedése is ebben az időszakban volt a leginkább jellemzőbb, erre a kérdőív során is kitértem. A sokak által használt segédeszközökről is szó esik a dolgozatomban, mint pl. az Adriana, a Cashbook vagy a VIKI szoftver és még sok más. Ami még meglepetéssel szolgálhat mindannyiunk számára, az az idősek és a szoftverek közötti rugalmasság, hiszen sokszor felüti a fejét az a tény, miszerint nehezen kezelik a programokat. Ezt az állítást most megcáfolták a válaszadók, mert az idősebb generációba tartozók is azt nyilatkozták, hogy nem ütköznek akadályokba a munkafolyamatok véghezvitelében, sőt könnyen működnek együtt a szoftverekkel. A NAV által kifejlesztett felületek hasznosságát, illetve a platformok működéséről is kikértem a válaszadók véleményét és sok hasznos tanácsot fogalmaztak meg a fejlesztendő területek kapcsán. Úgy gondolom, ezek remek visszajelzések a szakma jövőjével kapcsolatban, hiszen az évek alatt rengeteg változás és innovációs megoldás lépett hatályba, de ezen kihívások ellenére is töretlenül fennmaradt ez a munkakör. |
|---|