Munkahelyi stressz hatása a jóllétre

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Ignácz Dorina
További közreműködők: Koczmann Klaudia
Nikolettiné Virág Edina
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:COPSOQ II kérdőív
egészség
fizikai munka
iskolai végzettség
jóllét
kiégés
munkahelyi stressz
munkaterhelés
pszichoszociális kockázat
stressz
stresszor
szellemi munka
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/54090

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg54090
005 20240514080612.0
008 240514suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Ignácz Dorina 
245 1 0 |a Munkahelyi stressz hatása a jóllétre  |c Ignácz Dorina  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a A szakdolgozatom témájának fő fakúszába a munkahelyi stressz és a jóllét kapcsolata állt. A kutatásom célja az volt, hogy megtaláljam és értelmezzem a munkavállalók pszichoszociális kockázatait, amik stresszt válthatnak ki az alkalmazottakból. Ezáltal a kutatási kérdésem arra vonatkozik, hogy „Mely pszichoszociális kockázatok vannak leginkább negatív hatással a jóllétre?”. A kutatás során kvantitatív módszert használtam, ami által 113 db válaszadó adatait elemeztem, akik a COPSOQ II kérdőív kitöltésével járultak hozzá a vizsgálatomhoz, a kapott adatokat leíró statisztikával elemeztem. A teljes minta elemzését követően tovább haladva csoportot alkotva megvizsgáltam, hogy a továbbtanultak nagyobb pszichoszociális kockázatoknak voltak kitéve, mint azok a kitöltők, akik nem tanultak tovább, főleg a kiégés terén. Végül az utolsó csoportot létrehozva megkaptam, hogy a szellemi és a fizikai dolgozók ugyan olyan mértékben vannak ki téve a munkahelyi stressznek, azonban eltérőek voltak a pszichoszociális kockázatok. Azonban a munkatempó jelentős negatív hatással volt a dolgozók jóllétére mindkét csoport esetében. A kutatásom eredményei alapján javaslatokat fogalmaztam meg a munkahelyi stressz csökkentésére és a jóllét javítására. Ami azért is lenne előnyös a vállalatok és dolgozók számára, mert ezáltal javulna a dolgozók teljesítménye és egészségi állapota, ami hosszú távon növelheti a vállalatok sikerességét és profitját. A kutatásom végül rávilágított, hogy a munkahelyi stressz és a jóllét között összefüggés lehet és a munkatempó az a kockázat, aminek változásával a munkavállalók jólléte javulhat. 
695 |a COPSOQ II kérdőív 
695 |a egészség 
695 |a fizikai munka 
695 |a iskolai végzettség 
695 |a jóllét 
695 |a kiégés 
695 |a munkahelyi stressz 
695 |a munkaterhelés 
695 |a pszichoszociális kockázat 
695 |a stressz 
695 |a stresszor 
695 |a szellemi munka 
700 1 |a Koczmann Klaudia  |e ths 
700 1 |a Nikolettiné Virág Edina  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54090/1/Ign%C3%A1cz_Dorina_SWZIEL.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54090/2/BA_O_Ign%C3%A1cz_Dorina.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54090/3/Ignac%20Dorina%20DNI%20231228.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54090/4/BA_B_Ign%C3%A1cz_Dorina.pdf  |z Dokumentum-elérés