A változásmenedzsment és a kommunikáció kapcsolata egy cseh és egy német leányvállalat példáján bemutatva
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | esettanulmány költözés leányvállalat szervezeti kommunikáció változásmenedzsment |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/54112 |
| Abstract: | Az ember élete során rengeteg változáson megy keresztül. Befolyásolják a napjainkat, az életünket, és tettre ösztönöznek. Talán elsőre ijesztő szónak tűnik, aminek baljós csengése van. Környezetünket a bizonytalanság jellemzi a változások miatt, ezért nem meglepő, ha félünk a változásoktól, ezért van szükség a vállalatok esetében is változásmenedzsmentre. A változásmenedzsment egyik kulcsfontosságú eleme a kommunikáció. A dolgozatom célja, hogy bemutassam a változásmenedzsment és a kommunikáció kapcsolatát. Ehhez két vállalat, egy cseh és egy német leányvállalat vizsgálatát választottam. Mindkét vállalat néhány éve egy jelentős költözési folyamaton ment keresztül, aminek sikerességéhez különböző stratégiát használtak. A kutatási kérdésem, hogy hogyan játszott szerepet a kommunikáció a költözési folyamatok zökkenőmentes lezajlásában. Ezenkívül, két hipotézist állítok: · A munkavállalók költözéshez való hozzáállását befolyásolja a vezetőség felől érkező kommunikáció a folyamatról. · A tiszta és nyílt kommunikáció csökkenti a költözési folyamathoz való ellenállást. A dolgozatom első részében releváns szakirodalmat kerestem. Bemutattam a változás és a változásmenedzsment fogalmát és értelmezéseiket, majd részletesen bemutattam Lewin és Kotter változásmenedzsment modelljeit. Ezután fontosnak tartottam meghatározni, hogy milyen jellemzői vannak a sikeres és sikertelen változásoknak. Ezek bemutatásához a legfontosabb felhasznált irodalmak: Kotter J. Leading Change: Why Transformation Efforts Fail (2007), Farkas F. A változásmendzsment elmélete és gyakorlata (2016), Noszkay E. Változás- és válságmenedzsment az alapoktól (2018). Ezt követően a hatékony szervezeti kommunikáció jellemzőit mutattam be korábbi kutatási anyagok felhasználásával. Relevánsnak tartottam azt is, hogy bemutassam az eddigi kutatások szerint milyen eredmények voltak a kommunikáció és a változásmenedzsment kapcsolatáról. Ehhez a legfontosabb felhasznált irodalmak: Bull M. & Brown T. Implementing Change (2011), Csedő Z. & Zavarkó M. Változásvezetés (2019), Farkas F. A változásmenedzsment kritikus pontjai (2006). A szakirodalmi áttekintés után az általam végzett primer kutatás eredményeit mutattam be. Az általam vizsgált leányvállalatok: CEZ Magyarország Kft., Ratiolab Hungary Kft.. Azért erre a két vállalatra esett a választásom, mert a CEZ-nél végeztem a szakmai gyakorlatomat, valamint a Ratiolab Kft.-nél is dolgoztam korábban. Ennek köszönhetően tudtam, hogy mindketten költöztek néhány éve és ezért szerettem volna megvizsgálni a két folyamatot. A kutatási kérdés megválaszolására, valamint a hipotézisek igazolására kevert módszertant választottam. Kvalitatív módszerként mélyinterjúkat készítettem a vállalatok vezetőivel, hogy megismerjem a folyamatot és az alkalmazott kommunikációs stratégiájukat. Kvantitatív módszerrel a költözésben érintett munkavállalók oldalát vizsgáltam meg, ezért egy kérdőívet készítettem különböző fajta kérdésekkel. A két leányvállalat költözésének vizsgálata során kiderült, hogy a kommunikáció különböző módon és mértékben játszott szerepet a folyamatban. A vállalatok általános kommunikációs stratégiájából és a változások természetéből adódóan másképp alkalmazták a kommunikációt a folyamatok zökkenőmentesítésének érdekében. A Ratiolab esetében mivel rossz hírről volt szó elsősorban azért volt fontos a kommunikáció, hogy megelőzzék a munkavállalók ellenállását a költözéshez. A CEZ esetében inkább az informálás és a bevonást segítette a folyamatos kommunikáció. A munkavállalók a válaszaikban nem nevezik meg konkrétan a kommunikációt, mint befolyásoló tényezőt sem az első reakciójukhoz, sem pedig a hozzáállásuk változásának okánál. Ennek ellenére a vezetőség felől érkező kommunikációt megfelelőnek tartották, tehát általános elégedettséget okozott, ennek köszönhetően nem alakult ki félreértés vagy egyéb hátráltató tényező. Az is jelentős hatást érhetett el, hogy a költözés hírét a vezetőség jelentette be, nem pedig csak pletykákból tudták meg. Tiszta és nyílt kommunikáció volt a jellemző a vállalatok esetében, ennek köszönhetően azok a munkavállalók is megértőbbnek bizonyultak, akiknek a változás kellemetlenséget okozott és nem pozitív hírnek tartották. Minkettő vállalat olyan kommunikációs stratégiát alkalmazott, amelyek megelőzték vagy csökkentették az ellenállást. A dolgozatom végén kifejtettem saját véleményemet is. Úgy gondolom, hogy a sikeres változásaik kulcsa a megfelelő kommunikáció és a megfelelő folyamatmenedzsment volt. Mindkét vállalat megfelelő hozzáállást tanúsított a munkavállalók felé. Felismerték a kommunikáció fontosságát már a folyamat elején. Ezt követően további javaslatot tettem a vállalatok vezetőinek és a kutatásom folytatásához, majd összefoglalással keretbe zártam a szakdolgozatomat. |
|---|