Mesterséges intelligencia szerepe a grafikai szektorban

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Farkas Dávid
További közreműködők: Dudás Péter
Kulcsszavak:grafika
mesterséges intelligencia
prompt
szerzői jog
tartalomtervezés
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/54129

MARC

LEADER 00000nnm a2200000 i 4500
001 dolg54129
005 20240514080707.0
008 240514suuuu hu o 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Farkas Dávid 
245 1 0 |a Mesterséges intelligencia szerepe a grafikai szektorban  |c Farkas Dávid  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a Az utóbbi évtizedekben a mesterséges intelligencia (MI vagy AI) robbanásszerű fejlődése átfogó hatást gyakorolt a kreatív iparágakra, különösen a grafikai szektorban. A generatív képalkotás alkalmazása különféle területeken új lehetőségeket kínál, de ugyanakkor fontos jogi és etikai kihívásokat is felvet. Az egyik legérdekesebb kérdés, amely felmerül ebben a kontextusban, az a szerzői jog alkalmazása a generatív képek felhasználásában. A szerzői jog hagyományosan az emberi kreativitás eredményeinek védelmét szolgálja, de a gépi tanulási algoritmusok által létrehozott művek esetében a kérdés összetettsége számos vitát generál. A generatív művészeti technikák, mint például a GAN (Generative Adversarial Network), lehetővé teszik, hogy a számítógépek önmagukban is alkossanak művészi tartalmat, ami megkérdőjelezi a hagyományos szerzői jogi keretek alkalmazhatóságát. Az egyik központi probléma a generatív képek jogi státuszának bizonytalansága, és az ebből eredő viták a kreatív tartalmak felhasználását illetően. Felmerül a kérdés, hogy egy gépi algoritmus által létrehozott kép vagy mű kinek a tulajdonában van, és hogyan illeszkedik a meglévő szerzői jogi rendszerbe. Ezen túlmenően, a generatív művészet alkalmazásával kapcsolatos etikai aggályok is felszínre kerülnek, különösen a művészi eredetiség és az alkotói szándék kérdéskörei. Ebben a kontextusban rendkívül fontos, hogy megvizsgáljuk, hogyan reagálnak a jogrendszerek a generatív művészet kihívásaira, és hogyan próbálják megértelmezni és kezelni a gépi tanulással létrehozott művek jogi aspektusait. Emellett érdemes áttekinteni, hogy a szakemberek, beleértve a jogászokat, művészeket és technológiai szakértőket, hogyan vélekednek ezen kérdések kapcsán. Azt is fontos elemezni, hogy a grafikai szektorban milyen szerepet tölt be a generatív képalkotás és a további eszközök használata, ez mennyire osztja meg a szereplőket. Tapasztalatim alapján elmondható, hogy több csoportra oszthatóak a terület szereplői, vannak akik napi szinten használnak AI támogatott rendszereket, míg vannak akik ellenzik ezek használatát. Számos olyan alkotás van melyet van aki sajátjaként használ fel miközben nem is ő hozta létre azt, ez újból felveti a szerzői jog és az etikai kérdését: Használható és továbbadható e sajátként egy AI által gyártott alkotás? 
695 |a grafika 
695 |a mesterséges intelligencia 
695 |a prompt 
695 |a szerzői jog 
695 |a tartalomtervezés 
700 1 |a Dudás Péter  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54129/1/Farkas_David_Beszamolo_es_zarodolgozat.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54129/2/Nyilv%C3%A1noss%C3%A1gi.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54129/3/%C3%96sszefoglal%C3%A1s.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54129/4/foszk_zarodolgozat-biralat-2021szeptembertol_kulso-konzulens-reszere_Farkas%20David.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54129/5/foszk_zarodolgozat-belso-biralo-reszere.docx.pdf  |z Dokumentum-elérés