Partnertörzs konszolidáció adattárházban
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | adatbázis adattárház konszolidáció OLAP OLTP |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/54137 |
| Abstract: | Szakdolgozatom fő céljai közé tartozott, hogy ismertessem az adatbázis és az adattárház legfőbb jellemzőit, majd kiemeljem a köztük lévő koncepcionális különbségeket. Ezek után egy esettanulmányban bemutattam egy valós vállalati példát a B2C, illetve B2B partnerek konszolidációjára, ami által egyedileg beazonosíthatóak lettek a rendszerben. A dolgozatom első részében ismertettem az adatbázis jelentését, illetve kifejtettem a hozzákapcsolódó fogalmakat. Az adatbázisok alapját jelentő különböző adatmodellek is bemutatásra kerültek, kiemelve a relációs adatmodellt és adatbázist. A relációs adatbázis napjainkban a legelterjedtebb, mivel megkönnyíti az adatok tárolását és lekérdezését az üzleti folyamatokban. Volt szó az OLTP rendszerekről is, amelyek lehetővé teszik a mindennapi tranzakciók kezelését. Az adattárházaknak manapság rendkívül fontos szerepük van, egy nagyobb vállat már elképzelhetetlen a működésük nélkül. Segítik a komplex elemzések létrehozását, ezáltal támogatva a felsővezetőket a döntések meghozatalában. Kiemeltem az OLAP rendszerek előnyeit, ami által sokkal mélyebben lehet belelátni az adatokba. Az adatbázis és adattárház közötti különbségeket is ismertettem. A legfőbb eltérés a céljaikban rejlik, mely az adatbázisnál az adatok tárolása és lekérdezése, míg az adattárháznál az elemző folyamatok kiszolgálása. Az OLTP és OLAP rendszer is összehasonlításra került, melynél az előbbi a mindennapi tranzakciók kezelésére szolgál, míg az utóbbi az analitikai folyamatok kiszolgálását segíti. Az esettanulmány első részében a B2C partnerek konszolidációját mutattam be. Különböző forrásrendszerekből érkeztek be a partnerek adatai a konszolidációs rendszerbe. Először létre lett hozva mindegyik partnernek egy úgynevezett 4T kulcsmező, amely a partner teljes nevét, anyja nevét, születési helyét és időpontját foglalta magában. Amennyiben a kulcs mező még nem létezett a rendszerben, akkor létre lett hozva számára egy numerikus azonosító, azonban, ha már megtalálható volt a 4T kulcs, akkor bekötésre került a már meglévő azonosító alá. Előfordulhatott olyan is, hogy az ügyfélnek hiányos adatai voltak a rendszerben, ilyenkor is létrejött a kulcs mező, illetve hozzá egy azonosító, de továbbiakban nem vettek részt ezek a partnerek a konszolidációban. A különféle változásokat is kezelte a rendszer, így biztosítva a helyes konszolidációs állapot megtartását. A B2B esetében, azaz a nem lakossági partnerek konszolidációja során egy hitelesítés zajlott. A hitelesítés folyamán különféle referenciatáblák voltak felhasználva. A beérkezett partnerek adatai összehasonlításra kerültek a referenciatáblák adataival, amely során egy üzleti partner vagy hiteles vagy nem hiteles minősítést kaphatott. A partnerek a különböző szabályok által létrehozott kulcs mező alapján kerültek összerendelésre egy azonosítóval, hasonlóan a B2C esetéhez. Itt is előfordulhatott az, hogy egy ügyfél nem vett részt a konszolidációban. A partnerek adatainak változásai kezelésre kerültek ebben az esetben is. A konszolidációs folyamat rengeteg előnnyel járt a szervezet számára, beleértve a költségcsökkenést, az ügyfelek bizalmának megszerzését, a marketingstratégia javulását, illetve a felsővezetői döntések támogatását. Összességében elmondható, hogy egy vállalatnak érdemes megfontolnia az adatbázis és adattárház használatát, emellett pedig elvégezni egy helyes konszolidációt a rendszereiben. Segítségükkel a vállalat sikeressége nőhet, ezáltal pedig nagyobb előnyre tehet szert a versenypiacon. |
|---|