A kapunyitási krízis és a munkahelyi kiégés kapcsolata a kezdődő felnőttkorban
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | kapunyitási pánik kezdődő felnőttkor kiégés krízis QLC |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/54156 |
| Kivonat: | A 21. században egyre inkább kinyílik előttünk a világ, így a mai fiatalok rengeteg lehetőséggel találják szembe magukat jövőjüket illetően. Ez egy felfedezéssel és izgalmakkal teli korszak, a húszas éveiben lévő fiataloknál mégis gyakori a bizonytalanság, elveszettség érzése a karrierjüket, kapcsolataikat és magánéleti problémáikat illetőleg. A kapunyitási krízis kifejezés egyre elterjedtebb, és a mai fiatalokat egyre jobban érinti. Többször is találkoztam már azzal az esettel, hogy az a fiatal, aki döntésképtelennek érezte magát, nem rendelkezett konkrét jövőképpel, elveszve érezte magát, a munkahelyén kiégés jeleit is mutatta. Ebből kifolyólag viszont elkezdett foglalkoztatni a kérdés, hogy vajon van-e bármi összefüggés a kapunyitási krízis jelenléte és a kiégés bekövetkezése között. Vajon hajlamosabbak-e a kiégésre azok a fiatalok, akik alapjáraton is küzdenek a kapunyitási pánik hatásaival? A saját tapasztalat alapján választott témát több elméleti síkon is bejártam. A különböző lélektani fejlődéselméletek elemzésével kezdtem, majd áttértem a kutatásom szempontjából legrelevánsabb korosztály, az „emerging adulthood”, azaz a kezdődő felnőttkor részletes bemutatására. A kapunyitási pánik jelenségét több szempontból is elemeztem, kitértem a kifejezés megjelenésére, magának a krízisnek a jellemzőire, hatására a mentális egészségre, következményeire. A munkahelyi kiégés jelenség elméleti hátterének is utána néztem, mind kialakulásának, mind hatásának, mind különböző fázisainak. Saját, kérdőíves kutatásom során 102 kitöltő válaszait elemeztem. A kérdőívem tartalmazta a Vida Katalin (2011) által készített QLC kérdőívet, valamint az Evangelia Demerouti és Friedhelm Nachreiner (1998) által kialakított Oldenburgi Kiégés Kérdőívet is. Az eredmények vizsgálatának során megfigyelhető, hogy a legtöbb kategóriában a Kapunyitási Krízis Kérdőívre, valamint az Oldenburgi Kiégés Kérdőívre kapott átlagpontszámok együtt mozognak, ahol a legnagyobb volt a kapunyitási krízis pontja, ott volt a legnagyobb a kiégés pontszáma is, illetve fordítva. A kitöltők két kérdőíven elért pontszámai közötti korreláció kiszámításakor a korrelációs együttható eredménye r=0.6555 lett, amely alátámasztja, hogy a két kérdőív eredményei között szoros, lineáris kapcsolat van. Kutatásom során tehát bebizonyosodott, hogy a kapunyitási krízis jelenléte és a munkahelyi kiégés mértéke közötti pozitív kapcsolat áll fent. |
|---|