Startupok finanszírozásának elmélete és gyakorlata
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | 21. század finanszírozás finanszírozási alternatívák ötlet startup |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/54214 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg54214 | ||
| 005 | 20240514080908.0 | ||
| 008 | 240514suuuu hu o 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Gráma Péter | |
| 245 | 1 | 0 | |a Startupok finanszírozásának elmélete és gyakorlata |c Gráma Péter |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Szakdolgozatom első részében a szakirodalom alapján áttekintettem a startup ökoszisztéma szereplőit és legfontosabb szerepüket. A fejezet keretében részeletesen vizsgáltam a közösségi finanszírozást, mint a startupok előtt álló új forrásbevonási lehetőséget. A kutatásom eredménye alapján igazából ez nemcsak a startupok előtt álló lehetőség, hanem elméletben minden finanszírozást kereső kisvállalkozás előtt nyitva áll. A hazai közösségi finanszírozási piacon két szereplőt találtam a Tőkeportál, illetve a Brancs platformokat. Az előbbi esetében inkább a befektetési típusú közösségi finanszírozás dominál, utóbbi esetében a termékek, vagy a szolgáltatások létrejöttéhez nyújtott támogatások a jelentősebbek. Mindkét platform impozáns vízóval rendelkezik és a régióban meghatározó piaci szereplővé kíván válni. A Tőkeportál lezárult kampányainak elemzése alapján a magyar crowdfunding piac különösen a tőkefinanszírozás szegmense még gyerekcipőben jár. A 17 kampány nem kevés, de a magyar piac méret korlátos az intenzív növekedés szempontjából. Jelentős növekedésre csak akkor lesz képes, ha nemzetközi piacra lép. Viszont a nemzetközi versenytársak magasabb fejlettségi szinten tartanak, régebb óta vannak a piacon. A Tőkeportál értékajánlatát mélyebben nem vizsgáltam így azzal kapcsolatban nem tudtam következtetést levonni. A kockázati tőkealapok részben a Hivetures Zrt-t mint a kockázati tőkepiac állami szereplőjét vizsgáltam részletesebben. Értékajánlata szerint lefedi a start-up vállalkozások különböző értettségi fázisban jelentkező finanszírozási igényét. Új szolgáltatása már túlmutat a magas növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások finanszírozásán és kifejezetten a vállalkozások érett szakaszban megjelenő kihívásaira (pl. cégfelvásárlás, cégfúzió) kínál megoldást. A következő fejezetben a vonatkozó szakirodalom feldolgozásával áttekintettem, hogy az állam milyen szerepekben jelenhet meg a kockázati tőkepiacon. Ebben az esetben is igaznak bizonyult az a közgazdasági alapvetés, hogy valamilyen piaci tökéletlenség hívja életre az állami szerepvállalást. Az is látszódik, hogy a Közép-Kelet európai régióban, így hazánkban is szinte kódolva volt a rendszerben az állami szerepvállalás megjelenése. A szocialista gazdasági működési modellben nyilvánvalóan nem jelentik meg a startup vállalkozások finanszírozási problémája, így Európa nyugati fele jelentős előnyre tett szert. Magyarországon a kockázati tőkepiacon az állami beavatkozás mögött egyértelműen az a szándék húzódott, hogy ezt a lemaradást minél hamarabb behozza az ország. Mondhatjuk, hogy ez volt az eredendő piaci tökéletlenség. A domináns állami szerepvállalás igazából nem csökkent szignifikánsan, hanem éppen ellenkezőleg. Előbb a 2008-as pénzügyi válság okozta likviditási hiány, majd a koronavírus negatív hatásinak ellensúlyozás, legutóbb pedig a hozamkörnyezet emelkedése húzódott meg indokként az állami szerepvállalás mögött. A szakdolgozat utolsó fejezetében a korai fázisú innovatív vállalkozások finanszírozása területén megfigyelhető hangsúlyeltolódást vizsgáltam meg a szakirodalom feldolgozásával. A változás lényege, hogy finanszírozásban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a korai életfázist preferáló alternatív pénzügyi források, mint a crowdfunding. Az intézményi kockázati tőkealapok részben méretgazdaságossági problémáik miatt elfordulnak az alacsonyabb tőkeigényű korai fázisban működő startupoktól. Inkább a későbbi fázisban lévő, a piacon már részben bizonyított vállalkozások tőkefinanszírozási igényeit keresik. | |
| 695 | |a 21. század | ||
| 695 | |a finanszírozás | ||
| 695 | |a finanszírozási alternatívák | ||
| 695 | |a ötlet | ||
| 695 | |a startup | ||
| 700 | 1 | |a Bene Gergő |e ths | |
| 700 | 1 | |a Tóth Gitta |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54214/1/Gr%C3%A1ma_P%C3%A9ter_UA99LM.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54214/2/SZTK_O_Gr%C3%A1ma_P%C3%A9ter.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54214/3/B%C3%ADr%C3%A1lati_lap_Gr%C3%A1ma_P%C3%A9ter_B%C3%ADr%C3%A1l%C3%B3_Bene_Gerg%C5%91.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54214/4/Gr%C3%A1ma%20P%C3%A9ter%20b%C3%ADr%C3%A1lat.pdf |z Dokumentum-elérés |