A COVID-19 következtében történt home office-ra való átállás hatása a munkavégzés és a magánélet egyensúlyára
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | home office kutatás munka-magánélet egyensúlya otthoni munkavégzés távmunka |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/54251 |
| Abstract: | Szakdolgozatom témája a COVID-19 következtében történt home office-ra való átállás hatása a munkavégzés és magánélet egyensúlyára. A home office, azaz otthoni munkavégzés, az emberek számára lehetőséget teremt arra, hogy otthonról végezzék el munkájukat. Ez a munkavégzési forma a COVID-19 világjárvány hatására vált elterjedté, amikor az embereknek az otthonukból kellett dolgozniuk a járványügyi korlátozások miatt. A választott téma indoklásaként megjegyzem, hogy ezen a területen még kevés kutatás készült, és úgy vélem, hogy a home office hosszú távon fenntartható, ha megfelelő infrastruktúra épül ki hozzá. Szakmai gyakorlatom során számos tapasztalatot szereztem ezen a területen, amelyek segítettek a kutatásaimban. Az írásomat két nagy részre osztottam fel. Az első szakaszban kvantitatív megközelítéssel végeztem a kutatásomat, azaz szekunder kutatást („íróasztal kutatás”) használtam, melyek alapján kifejtettem a home office fogalmát, megjelenését és működését. A home office munkavégzés fogalmát definícióval támasztottam alá, részletezve a hozzá kapcsolódó szabályokat, valamint beszéltem az otthoni munkavégzés helyszínéről, munkaidejéről, munkaeszközeiről, ellenőrzéséről és költségeiről. Emellett felsoroltam az otthoni munkavégzés öt előnyét és hátrányát, melyet egy táblázattal szemléltettem. Fontosnak tartottam, hogy már az elején tisztázva legyenek a home office és a távmunka közti különbségek. Ennek érdekében részletesen kitértem a távmunka fogalmára és szabályaira, összehasonlítva ezeket a home office jellemzőivel. Mindkét munkavégzési forma helyszínét, munkaidejét, munkaeszközeit, ellenőrzését és költségeit elemzés alá vettem. Ezt követően egy külön fejezetben összehasonlítottam a két munkavégzési módot, amihez egy táblázatot készítettem a könnyebb és gyorsabb átláthatóság érdekében. Rámutattam a Covid-19 világjárvány fontosságára, amely kulcsszerepet játszott a home office elterjedésében. Bemutattam a pandémia jellemzőit, és kifejtettem, hogy milyen hatással volt ez a munkavégzésre. Ismertettem, hogy a home office hogyan alakította át az irodai életet és milyen kihívásokkal szembesültek a vállalatok a megélhetőségük szempontjából. Részleteztem a digitális technológiák használatának növekedését, az ebből adódó hirtelen növekedést a vásárlási volumenek terén, az új készségek elsajátításának fontosságát, valamint a teljesítményalapú munkavégzés jelentőségét. Kiemeltem az otthoni munkavégzés pozitív hatásait, például a környezeti és társadalmi fenntarthatóság javulását. A szakdolgozatom második részében a kutatásomhoz kvalitatív módszert alkalmaztam, amely során interjúkat készítettem a kutatási kérdéseim pontosabb megválaszolása érdekében. Az első fejezetben részleteztem a kvantitatív és a kvalitatív kutatások közötti különbségeket, amit szintén egy táblázattal szemléltettem. Ezt követően alaposan elemeztem a kutatási tervemet, kitérve a vizsgálat céljára, a téma fontosságára, a célcsoport azonosítására, kulcsfogalmakra, definíciókra, mérési eljárásra és annak lépéseire. A kutatás segítségeként elkészítettem egy interjúvázlatot is, amelyben témakörök szerint csoportosítottam a kérdéseimet. Kiemeltem két kutatási kérdésemet, amelyekre a kutatás során fókuszáltam. Az egyik kérdés a home office munka-magánélet egyensúlyára gyakorolt hatására irányult, míg a második kérdésem arra összpontosított, hogy milyen tényezők járulnak hozzá a home office hosszú távú sikeréhez. Részletesen ismertettem a mintavételi eljárásomat is, magyarázva, miért választottam olyan interjúalanyokat, akik a Covid-19 vírus előtt hagyományos/ jelenléti módon végezték munkájukat, majd a pandémia miatt home office-ba kényszerültek. Mindezek után összefoglaltam a kutatásom során kapott eredményeket. Először elemeztem az interjúban résztvevők demográfiai és földrajzi jellemzőit, amit minden egyes paraméter esetében egy-egy kördiagrammal szemléltettem. A kördiagramok százalékos formában mutatják be az adatokat, részletesen kitérve a nemek megoszlására, az interjúalanyok életkorára, lakhelyükre megye és város alapján, valamint a lakóhely típusára. Végezetül elkészítettem egy SWOT-analízist, amelyben minden csoportnál két-két kiemelkedő tulajdonságot soroltam fel. Ezeket a pontokat egy általam készített táblázatba rögzítettem, majd egyesével és részletesen elemeztem mindegyiküket. |
|---|