Hogyan viszonyul a beosztott a munkahelyi vezetője vezetési stílusához, az érzelmi intelligenciája tükrében
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | alkalmazottak beosztottak érzelmi intelligencia korreláció vezetési stílus(ok) |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/54271 |
| Kivonat: | A dolgozatban azt vizsgáltam, hogy a beosztott érzelmi intelligencia szintje összefüggésben van-e az általa kívánatosabbnak tartott vezetői magatartással. A vizsgálat maga egy kérdőíves kutatás, amiben elsősorban diplomás irodai dolgozók vettek részt minden korosztályból. A dolgozat elején, a fogalmak tisztázása után, bemutatásra került az érzelmi intelligencia és a mérésére szolgáló TEIQue kérdőív, amit a kutatás során használtam. A vezetési elméletek rövid áttekintését követően, bemutatásra került a Hersey és Blanchard nevével fémjelzett helyzetfüggő vezetés elmélete. Ezen elmélet elemeit felhasználva, egy korábbi kutatásra készített vezetői stílus teszt alapján készült el az a 12 kérdéses szituációs kérdéssor, amivel a beosztottak elvárásait vizsgáltam a munkahelyi felettesük vezetési stílusa vonatkozásában. A vizsgálatban 69-en vettek részt, ők mind a két kérdőívet kitöltötték. A kérdőívezést online Google Forms segítségével végeztem el. A kitöltők minden korosztályból jöttek, a legfiatalabb 24, a legidősebb 76 éves volt. 50-en, tehát a kitöltők majdnem kétharmada névvel vállalta eredményeit. A 12 kérdéses szituációs kérdőív esetében elsősorban arra voltam kíváncsi, hogy ki milyen arányban választ a négy lehetséges vezetői magatartás közül. Az egyes válaszok pontértéket is kaptak az alapján, hogy a beosztott válasza milyen távolságra van a helyzetfüggő vezetés elmélet szerint kívánatosnak tartott vezetői magatartástól. A dolgozatban a módszertan bemutatását a hipotézis bemutatása követi, majd jön a korrelációanalízis, hogy megtudjuk, van-e összefüggés a kapott pontértékek között. Megállapítottam, hogy a beosztottaknak van preferált vezetői stílusa, amit előnyben részesítenek a többi vezetői stílus kárára. A kitöltők az esetek, több, mint 42%-ában a Bevonó vezetői stílust jelölték meg a lehetséges válaszok közül. Az eredmények feldolgozása során megállapítást nyert több különböző, nem túl erős, de egyértelműen kimutatható összefüggés az érzelmi intelligencia egyes összetevőinek pontértéke és az egyes vezetői stílusok, a teszten megmutatkozó, népszerűsége között. Ilyen összefüggés az érzelmi intelligencia Boldogság elemének értéke és az Irányító vezetői magatartás választásának aránya, amely értékek között pozitív korrelációt fedeztem fel. A Boldogság pontértéke és az Edző vezetői magatartás között ugyanakkor negatív korrelációt találtam. Egy gondolatkísérlet során igyekeztem magyarázatot találni az adatok közötti összefüggésre két irányból is megközelítve a kérdést. Az első gondolatkísérlet során azt a lehetőséget vázoltam fel, hogy az összefüggés onnan eredhet, hogy egyes beosztottakat boldogabbá tehet az Irányító stílusú vezetői magatartás. A másik lehetőség, hogy aki boldog az inkább választ itányító magatartást, talán, mert kevésbé érdekli a munkája, kevésbé is akar bevonódni. Pozitív korreláció mutatható ki az érzelmi intelligencia teszten az Ön-Moticvációra szerzett pontszám, és a Bevonó vezetői attitűd választási aránya között. Ugyanakkor az Ön-Motiváció negatívan korrelál az Edző vezetői magatartás választási arányával. A kapott eredmény megfelel a helyzetfüggő vezetés elméletnek. Egy vezetőnek a motiválatlan, de tapasztalt kollégával szemben Edző vezető stílust kell alkalmazni. Ez visszalépés a vezető részéről. Hosszú távon a vezető céljának annak kell lenni, hogy beosztottjai mind szaktudásban, mind motivációban elérjék azt a szintet, hogy önállóan képesek legyenek feladatok, problémák megoldására és az ezzel járó felelősség felvállalására is. Ez az eredmény viszont rávilágít, hogy milyen nagy szerepe van a motivációs tréningeknek, soft skill képzéseknek és nem csak vezető, de a beosztottak számára is. Mivel a korrelációanalízis során gyenge, de egyértelmű összefüggéseket kaptunk, ezért úgy gondolom, további vizsgálatok szükségesek a témában. Érdemes a mintát külön csoportokra bontani iskolai végzettség, vagy munkahely tekintetében. |
|---|