HRM tevékenység a hakni gazdaságban
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | érdekképviselet Gig Economy Hakni gazdaság munkaerőpiac platformgazdaság |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/54311 |
| Abstract: | A hakni gazdaság (gig economy) egy olyan gazdasági ág, amelyben a munkavállalók szerződéses formában, határozott idejű feladatokat végeznek, és a munkaszervezés online platformok segítségével zajlik. Magyarországon (is) egyre több és több ember dolgozik a haknigazdaságban: jelen dolgozatomban Magyarországon is jelen lévő ételfutár cégekre (Wolt és Foodora), és a nekik dolgozó ételfutárokra szeretnék koncentrálni. Emberi Erőforrás alapszakos hallgatóként arról szeretnék képet kapni, hogy milyen keretek között alkalmazzák ezeket a munkavállalókat, hogyan látják az itt dolgozók ennek a típusú munkának az előnyeit és hátrányait, és milyen érdekérvényesítési lehetőséggel rendelkeznek. A megkérdezett 7 futárral ismerősök által léptem kapcsolatba, kvalitatív módszertan segítségével kevert típusú interjúkat készítettem velük telefonon keresztül. Előre meghatároztam azokat a kérdéseket, melyekre a válaszok elengedhetetlenek voltak a dolgozatom szempontjából. Az interjúk során bizalmi légkört igyekeztem teremteni és arra ösztökélni a futárokat, hogy felszabadultan beszéljenek a tapasztalataikról. Több nyitott, előre be nem tervezett kérdés is elhangzott az interjúk során, több teret engedve a saját tapasztalat, érzések és vélemény kifejtésére. A futárok elvárásaiban leginkább a jó pénzkeresési lehetőség jelenik meg összepárosítva a rugalmas munkaidő ígéretével. Nagyobb részük mindkét cégnek bedolgozik, mellékállásban van jelen az életükben a futár tevékenység. Többségüknek az elsődleges prioritás, hogy kevés legyen az „üres járat” (munkával töltött aktív idő, mikor nem keresnek pénzt) és aznap minél több bevételre tegyenek szert. Az eredmények alapján elmondható, hogy a munkavállalói érdekképviseleti lehetőségek a szervezeten belül elméletben adottak, mind a Wolt/Foodora részéről. Emailben lehet jelezni a cég felé, ha egy probléma felmerül, ám sokszor ezekre a jelzésekre nincs reakció. A Foodoránál van még arra lehetőség, hogy egy hozzájuk besorolt „futárkapitány” -hoz mennek a kérdés/kéréseikkel, aki meghallgatja őket és próbál tenni az ügy érdekében. A saját érdekképviselet (agency) még megjelenhet a létrehozott közösségi oldalakon belüli csoportok felületein, ahol a futárok össze tudnak fogni egy közös cél érdekében, de a megkérdezett futárok nagy részének nincs már erre kapacitása, energiája. |
|---|