Magyarország egészségügyi rendszere és az OTP Bank Nyrt. munkaegészségügyi rendszere

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Géczi Dorottya
További közreműködők: Gárdos dr. Csaba Ferenc
Molnár Gyöngyi
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:digitalizáció
dolgozók elégedettségi vizsgálata
egészségügy
finanszírozás
otp
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/54427

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg54427
005 20240628095631.0
008 240628suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Géczi Dorottya 
245 1 0 |a Magyarország egészségügyi rendszere és az OTP Bank Nyrt. munkaegészségügyi rendszere  |c Géczi Dorottya  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a „Az egészség a teljes fizikai, lelki és szociális jóllét állapota, nemcsak a betegség vagy a fogyatékosság hiánya”.(1946-ban az Egészségügyi Világszervezet egészség-meghatározása) Dolgozatom aktualitását a fenti mottó hitelesen fejezi ki, hiszen mindannyiunkban mostanra tudatosult az idézet jelentősége. Egészségi állapotunk helyreállítására, a betegségek gyógyítására való törekvés hosszútávon nem elegendő. Kulcsfontosságú a betegségek megelőzése és az egészség fenntartása is, melyet az elmúlt időszakban a társadalmunk nem megfelelő súllyal kezelt. Bár dolgozatom fenti mottójaként idézett fogalom meghatározását azEgészségügyi Világszervezet megváltoztatta, a kutatott témámat tekintve azonban ezen idézetet ítéltem találónak.A koronavírus egy eddig ismeretlen járvány, 2019 évi megjelenését követően 2020-ra átterjedt az egész világra. A népesség számára hatalmas változás következett be. A vírus nem csak Magyarország, hanem valamennyi ország gazdaságát és egyéb területeit is súlyosan érintette. Hatása a mai napig újabb és újabb megoldandó akadályok elé állítja az embereket. A vírus berobbanása rendkívül negatívan érintette a kül- és belkereskedelmi ágazatokat, a kis- és középvállalkozásokat, legfőképp a vendéglátást, turisztikát és hatalmas terhet rótt az egészségügyi ellátásra. A koronavírus hatásainak enyhítésére azonnali intézkedéseket kellett bevezetni többek között az egészségügyben is. Cél a járvány leküzdése volt és a rohamos népességcsökkenés megakadályozása.Gyökeresen megváltoztak médiahasználati-, fizetési-, vásárlási szokásaink, embertársainkhoz való viszonyaink, munkavégzés körülményei (Home Office), végül, de nem utolsó sorban pedig kiemelt hangsúlyt kapott az egészségünk fenntartása.Dolgozatom első hipotézise, hogy a Covid-19 járványt kezelő hazai kormányzati intézkedések az egészségügy ellátó rendszerére pozitív hatással voltak, egyaránt közép- és hosszú távon.Vizsgálni kívánom a finanszírozási rendszerben történő változtatásokat, milyen forrásátcsoportosítások történtek és ennek következtében az egészségügy mely területei sérültek. Érintőlegesen ismertetem, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszer mennyiben tér el a nemzetközi ellátórendszerektől.A pandémia időszakát követően szükséges levonnunk következtetéseket, hatástanulmányt végezni arra vonatkozóan, hogy a post-covid tünetek az egészségügy részéről milyen finanszírozási változtatásokat indokolnak, illetve az egészségmegőrzés és a megelőzés kíván-e finanszírozás oldalról módosítást.A pandémia kezelésére vonatkozó nemzetközi összehasonlítások készítése és következtetések levonása tanulmányomnak nem célja.Első hipotézisem alátámasztása érdekében azt kívánom bemutatni, hogy milyen pozitív robbanásszerű változás alakult ki az e- egészségügy területein. Hogyan és az egészségügy mely területein történt dinamikus és azonnali változás a digitalizáció területein, annak tudatában, hogy a kormány az elmúlt évtizedben is már tett erőfeszítéseket a digitalizáció felgyorsítására.Meglátásom szerint, ugyanis a világjárvány következtében kialakult helyzet azonnali intézkedéseket igényelt, melyekre korábban elképzelhetetlen gyorsasággal sikerült reagálni és megoldást találni, megcáfolva ezzel, azt a teóriát, mely szerint több hónapos és éves projektekkel valósíthatók meg a digitalizációs változtatások.A digitalizációt kizárólag az egészségügy vonatkozásában vizsgálom, ezzel nem csökkentve az oktatásban végbement digitalizáció jelentőségét.Ezalatt az időszak alatt az egyészségügyi humánerőforrás területén is kihívások mutatkoztak. A digitalizáció fejlődése ellenére a gyógyításban továbbra is elsődleges maradt az emberi erőforrás szerepe. A járványhelyzet kezelése sürgőssé tette az egészségügyi dolgozók jövedelmének rendezését, mely több körben valósult meg.Dolgozatomban erre a nagy témát felölelő kérdéskörre kitekintek, de nem vizsgálom, az egészségügy finanszírozásának ezen részét részletesen.Második hipotézisem, hogy az OTP Bank Nyrt. a dolgozói egészsége érdekében adott béren kívüli juttatásokkal, kedvezményekkel, az egészség megőrzése és kezelése érdekében tett lehetőségek biztosításával elősegíti a munkavállalói egészségtudatosságát. Hipotézisem az OTP dolgozói körében zajlott dolgozói elégedettségi felméréssel is alá fogom támasztani.Szakmai gyakorlatom az OTP Bank Nyrt-nél töltöttem, ahol lehetőségem volt megismerni a bank munkaegészségügyi rendszerét, egészségpolitikáját. Megismerhettem továbbá, a dolgozók véleményét a bank által kialakított munkaegészségügyi rendszerrel kapcsolatosan. Emiatt dolgozatomban annak jelentőségét szeretném ismertetni, hogy a magánegészségügyi ellátás a koronavírus időszaka alatt hogyan és mekkora teret nyert, illetve ezen térnyerésnek van-e létjogosultsága a jövőt illetően. 
695 |a digitalizáció 
695 |a dolgozók elégedettségi vizsgálata 
695 |a egészségügy 
695 |a finanszírozás 
695 |a otp 
700 1 |a Gárdos dr. Csaba Ferenc  |e ths 
700 1 |a Molnár Gyöngyi  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54427/1/G%C3%89CZI_DOROTTYA_GMQNKU.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54427/2/titkos%C3%ADt%C3%A1s1.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54427/3/BA_O_G%C3%89CZI_DOROTTYA.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54427/4/G%C3%A9czi%20Dorottya.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54427/5/ZAR%C3%93VZSGA%20SZAKDOLGOZAT%20B%C3%8DR%C3%81LAT%20%C3%89S%20JAVASLAT.pdf  |z Dokumentum-elérés