Üzleti kockázatok KKV-, illetve nagyvállalati környezetben

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Vincze Dávid
Other Authors: Eckert Bálint
Fridrich Tamás
Format: Thesis
Kulcsszavak:gazdasági döntések
gazdasági és társadalmi fejlődés
kis- és középvállalkozás - KKV
kockázat
nagyvállalat
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/54457
Description
Abstract:A kutatásom célja az üzleti kockázatok széleskörű elemzése a kis- és középvállalkozások (KKV-k) és a nagyvállalatok szemszögéből. Az üzleti környezet dinamikája és folyamatos változása miatt az érintett vállalkozásoknak különféle kihívásokkal kell szembenézniük a kockázatok kezelése során. Gyakornokként egy pénzintézet kockázatkezelési osztályán szerzett ismereteim alapján az világossá vált, hogy annak eldöntése, hogy egy vállalkozás finanszírozható-e vagy sem és ha igen, milyen mértékben, ahhoz a vállalkozást részletesen meg kell ismerni. Nagyon érdekesnek találtam ezt a fajta munkát, mert bár a vállalkozást banki szempontok alapján kellett vizsgálni, de valamelyest tudni kell a vállalkozás fejével is gondolkodni. Ez egyfajta kihívásnak éreztem a gyakornokként eltöltött idő alatt és a jövőben szeretnék hasonló területen dolgozni, hogy mélyebben megismerjem ezt a szakterületet és további speciális ismereteket szerezhessek, a legfrissebb szakmai trendekkel és ismeretekkel gazdagodhassak. Szakdolgozatomban részletesen elemeztem az üzleti kockázatok különböző aspektusait, és rámutattam arra, hogy a kis-, közép- és nagyvállalati környezetben milyen kihívásokkal kell szembenézniük a vállalkozásoknak ezen a területen. Az üzleti kockázatok kezelése során fontos felismerni, hogy minden vállalat más és más környezeti tényezőkkel, piaci viszonyokkal és erőforrásokkal rendelkezik. A kisvállalatoknak gyakran korlátozott erőforrásaik vannak, így a kockázatkezelésre fordított erőforrások hatékony felhasználása különösen fontos. A középvállalatoknak rugalmas és skálázható megközelítésekre van szükségük, amelyek alkalmazkodnak a dinamikus piaci változásokhoz. A nagyvállalatoknak pedig a komplex jellegük miatt globális szinten koordinált kockázatkezelési stratégiákra van szükségük. A kockázatkezelési folyamatoknak átfogónak és rendszerezettnek kell lenniük, beleértve a kockázatok azonosítását, értékelését, kezelését és ellenőrzését. Az elővigyázatosság és a proaktivitás kulcsfontosságú a vállalatok sikeres kockázatkezelése szempontjából. A kockázatkezelés fő feladata a vállalkozást érő károk csökkentése, minimalizálása a lehető legalacsonyabb költségek mellett. A kockázatkezelési döntéseket a vezető hozza, de a döntéselőkészítést, a vállalkozás tevékenységét, működését befolyásoló tényezőket a kockázatkezelési szakértő határozza meg, foglalja össze. Mikro és kisvállalkozások zöme nem foglalkoztat speciális tudással rendelkező kockázati szakértőt. Nagyvállalkozások estében fontos erre külön apparátust biztosítani, akár külső tanácsadó cég megbízásával. Következtetések: következtetéseimben hangsúlyozom, hogy mind a KKV-k, mind a nagyvállalatok számára az üzleti kockázatok kezelése létfontosságú a fenntartható fejlődés és a piaci versenyképesség szempontjából. A kutatásom rámutat arra, hogy a proaktív kockázatkezelés, az adaptáció és a stratégiai tervezés kulcsfontosságú tényezők mindkét vállalkozási szektorban. A Jövőkép: Az üzleti környezet további változásaival és az új kihívásokkal számolva a dolgozat hangsúlyozza, hogy a vállalkozásoknak folyamatosan fejleszteniük kell kockázatkezelési stratégiáikat a sikeres üzleti eredmények és a hosszú távú fenntarthatóság érdekében. A témában készített interjú összefoglalja fenti tényezők fontosságát külön egy pénzintézet vetületében, valamint egy kisvállalkozás vonatkozásában. Ennek keretében a digitális kockázatok fontosságát taglalom mindkét szegmens vonatkozásában. A digitalizáció előnyei mellett azonban a vállalkozásoknak szembe kell nézniük a kiberbiztonsági fenyegetésekkel, az adatvédelmi aggályokkal és az online reputációval kapcsolatos kockázatokkal. A pénzintézeti szektorban kiemelten fontos a pénzmosás- és terrorizmus elleni fellépés is. Az interjú is kitér rá, de a dolgozatomban rámutatok az innováció szerepére az üzleti kockázatok kezelésében. Azok a vállalkozások, amelyek nyitottak az új technológiákra, az üzleti modellek frissítésére és az új piaci lehetőségekre, nagyobb eséllyel képesek az üzleti kockázatok hatékonyabb kezelésére és az állandó fejlődésre. Kutatásom elkészítéséhez egy kérdőívet is összeállítottam, melyben próbáltam azon kérdésekre választ kapni, hogy a magánszemélyek, illetve a vállalkozások milyen tudatossággal kezelik a kockázatot, fordítanak-e pénzt-és energiát a kockázatkezelésre a biztonságos működés, a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében. Összességében elmondható, hogy a magánszemélyek mintegy 50%-a nem elégedett a pénzügyi helyzetével, ugyanekkora hányad gondolja fontosnak a kockázatelemzést. Úgy gondolom, hogy az egyén a tanulmányai során sokkal több információt kell kapjon a tudatos kockázatkezelésről és a megfelelő pénzügyi tervezés fontosságáról, hogy a kockázatkezelés nem csupán egy egyszeri folyamat, hanem folyamatosan alkalmazkodó, fejlődő rendszer, amelyet időről időre felül kell vizsgálni és frissíteni a változó piaci környezethez való alkalmazkodás érdekében. Ennek érdekében az oktatásban kiemelt szerepet kell kapjon a kockázatkezelés, hogy az egyén, mind a személyes-, mind pedig a vállalati pénzügyi döntésénél ne szükséges rosszként, hanem egy természetes, de kötelező tevékenységnek tekintse a kockázatok mérlegelését és elemzését, mivel – mint a korábban leírtak rámutattak – ez kiemelkedő jelentőséggel bír valamennyi vállalkozás pénzügyi helyzetére és jövőbeli boldogulására.