Adózás digitalizálva
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | adó megfizetése adóbeszedés ÁFA digitalizáció rejtett gazdaság |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/54467 |
| Abstract: | A digitalizáció és az adózás kapcsolatának elemzése során látható, hogy a technológiai fejlődés jelentős előnyöket hozott az adózási folyamatok hatékonyságában, az ügyfélkapcsolatokban és az adóellenőrzések területén. Az online szolgáltatások és az elektronikus ügyintézés lehetővé teszik az adózók számára, hogy gyorsabban és kényelmesebben intézzék adózási ügyeiket. Az új technológiák és megoldások fokozatosan beépülnek az adózási folyamatokba, és mind a szakemberek, mind az adózók számára új kihívásokat és lehetőségeket teremtenek. A digitalizáció hatásaival való tudatos foglalkozás és az alkalmazkodás a változásokhoz elengedhetetlen az adórendszer hatékonyságának és átláthatóságának fenntartásához. A dolgozatom fő témája a digitális technológia hatása az adózási folyamatokra, különös tekintettel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal online megoldásaira. Célom a mai kor adóügyintézésének elektronikus lehetőségeit feltárni, illetve a 2013-tól kezdődő online adatszolgáltatási módokat vizsgálni. A hipotézisem azt feltételezi, hogy a digitalizáció pozitív változásokat hoz az adózási folyamatok hatékonyságában, a bevezetett digitális intézkedések a gazdaság fehérítésének érdekében eredményesek. Kutatásomhoz a szakirodalmi források elemzése mellett interjút is készítettem az adószakma egy szakemberével, hogy a digitalizációval kapcsolatos személyes tapasztalatokat is beépítsem a dolgozatba. Külön fejezetben kitérek a gazdaság fehérítésének eredményeire. Az új intézkedések célja a hatékonyabb adóbeszedés elősegítése. Az áfarés a vizsgált időszakban (2013-2019) fokozatosan csökkent. Az online pénztárgép bevezetésekor a mutató értéke elérte a 21,6%-ot, majd 2014-ben már 19,1% volt. A csökkenés 2018-tól újra bekövetkezett, érdemes tudni, hogy 2017-től már további tíz új területen vált kötelezővé az online pénztárgép, mint például ilyen a taxis személyszállítási tevékenységek, autószerelés, plasztikai sebészet és fitnesztermek működtetése is. Megállapítható, hogy a gépjármű és járműalkatrész forgalom 2017-ben 2,03%ponttal csökkent 2016-hoz képest. Az effektív adókulcs 2013-tól kezdve növekedett, mivel 2013-ban még 15,4% volt, de 2015-ben már elérte a17,2%-ot. Fontos hozzátenni, hogy ez abban az időszakban történt, amikor az online pénztárgép és az EKÁER rendszer bevezetésre került. Az áfabevételek évről évre növekedtek. A gazdaság fehérítését célzó intézkedések befolyásolták azokat a tényezőket, amelyek hatással voltak az áfabevételek alakulására is. 2012-ben 23,79%ponttal volt magasabb az előző évhez képest. 2013-ban az online pénztárgépek első körének bevezetésekor az áfabevétel csupán 2,26%ponttal volt magasabb 2012-höz képest. 2017-ben, az online pénztárgépek második körének bevezetésekor az áfabevétel 7,14%ponttal nőtt az előző évhez viszonyítva. Az adatok alapján megállapítható, hogy az áfabevételek a 2011-2019 közötti időszakban megduplázódtak, mivel 2019-ben már 104%ponttal volt magasabb az áfabevétel, mint 2011-ben. A mesterséges intelligencia egyre elterjedtem az utóbbi években. A pénzügyi szektorban az MI automatizálja a feladatokat, segítve a vállalatok hatékonyságát és versenyképességét. Az adóhatóság már évek óta alkalmazza az MI-t a gépi tanulás révén, de hangsúlyozza, hogy az emberi felügyelet elengedhetetlen az új fejlesztések és változó körülmények kezeléséhez. A kérdés, hogy az MI képes lesz-e teljesen kiváltani a pénzügyi szakembereket, továbbra is komplex és megoldásra váró probléma. Az egyensúly megtalálása az automatizáció és emberi tevékenység között kiemelt fontosságú az optimális eredmény elérése érdekében. |
|---|