Gazdasági válságok okai, jellemzői és a válságkezelés folyamatának vizsgálata a bankszektor szemüvegén keresztül.
Elmentve itt :
Szerző: | |
---|---|
További közreműködők: | |
Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
Kulcsszavak: | 2008-as válság bankrendszer(ek) devizahitel válság gazdasági válság jegybank kapitalizmus kereskedelmi bank(ok) közgazdaság magyar bankrendszer pénzügyi válság válságkezelés |
Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/54522 |
MARC
LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
---|---|---|---|
001 | dolg54522 | ||
005 | 20240628102827.0 | ||
008 | 240628suuuu hu om 000 hun d | ||
040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
041 | |a hu | ||
100 | 1 | |a Rabóczi Márk László | |
245 | 1 | 0 | |a Gazdasági válságok okai, jellemzői és a válságkezelés folyamatának vizsgálata a bankszektor szemüvegén keresztül. |c Rabóczi Márk László |h [elektronikus dokumentum] |
520 | 3 | |a A dolgozat témáját a gazdaság működésében időnként fellelhető válság jelenség adta különösen a magyar bankszektor szemszögéből vizsgálva. Kifejtésre került a bankrendszer felépítése, a gazdasági válságok jellemzői és okai, korábbi nagy globális válságok, illetve a magyar bankrendszer működése a 2000-es évek elejétől kezdve. Az írásból többek között az is kiderül, hogy a gazdasági válságok elkerülhetetlenek, a gazdaságnak van egy törvényszerű ciklikussága, amely jellemzően a kereslet-kínálati egyensúly megbomlásával recessziót idéz elő. Közgazdászok bizonyos csoportja azt vallja, hogy a válság fogalma nem létezik, csupán átmeneti zavarok léphetnek fel, amelyet a gazdaság önszabályozó mechanizmusa minden esetben orvosol. Ezzel szemben találkozhatunk olyan véleményekkel is, amelyek a kapitalizmus elveiben látják a válság kialakulásának okait. A korábbi pénzügyi kríziseket megvizsgálva, láthatjuk, hogy a válságot megelőző időszakban elterjedt volt a deregulációs gondolkodás, amely azt jelenti, hogy a profitorientált vállalatoknak és a lakosságnak egyre szabadabb szabályozási rendszernek kellett megfelelniük, amelynek hatására létrejöttek egyre kockázatosabb portfoliók, a válságok során ezek rendre komoly veszteségeket okoztak. Vannak olyan esetek, mikor a gazdaságon kívül álló okok miatt következnek be visszaesések például járványhelyzet vagy éppen háborús konfliktusok hatására. Ez esetben a gazdaság szereplői csupán alkalmazkodni tudnak a kialakult helyzethez, a végleges megoldást az adott külső ok rendezése jelenti, ezért ameddig ez nem következik be a bizonytalansági faktor mindaddig jelen van. Erre példaként szolgálhat a 2020-ban kirobbant koronavírus járvány, amelynek hatására mind a vállalatoknak, mind a lakosságnak változtatnia kellett az addig megszokott rutinján. Jellemzően azok az intézmények tudtak könnyebben alkalmazkodni a kialakult körülményekhez, akik már a járványt megelőzően elindultak a digitalizáció útján. A magyar gazdaság a rendszerváltást követően elindult a szabadpiaci felfogás irányába, amely természetesen a bankszektor működésében is megtette hatását. A nyugati anyabankok keleti térhódítása azt eredményezte, hogy számos külföldi tulajdonban lévő bank került nyilvántartásba, ennek köszönhetően verseny alakult ki a lokális és a külföldi leánybankok között. A magyarországi bankrendszer a deregulációs gondolkodásnak köszönhetően szabályozatlan volt, ezért a bankok között kialakult verseny idővel kockázatalapúvá vált. Megjelentek az egyre kockázatosabb termékportfoliók, többek között például az igen népszerű devizahitelek. Ezek a kockázatok a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság hatására realizálódtak és nem csak gazdasági, hanem politikai és társadalmi károkat is okozott. A devizaalapú hitelállományok kivezetése éveket vettek igénybe és azóta is a magyar bankrendszert gyakorlatban is prudens működés jellemzi. Ennek köszönhető, hogy a koronavírus járvány hatására kialakult recesszió idején a bankok működését sokkal inkább „csak” az egészségügyi kockázatok nehezítették, mint sem a pénzügyi tényezők. Gazdasági szempontból a járvány leginkább a kkv-k működését sodorta veszélybe, ugyanakkor mindez befolyásolta a kereskedelmi bankok hitelezési politikáját is. A jövő válságainak okairól és gyakoriságáról nehéz jóslatot tenni, ugyanakkor ma 2023-ban a válságok kialakulásának kockázatát talán a politika jelenti, ezen belül is a háborús gócpontok fellobbanása. Ugyanakkor a gazdaságon belül az pénzügyi innovációnak is köszönhetően bármikor kialakulhatnak szabályozatlan szegmensek, melyek pénzügyi buborékokat és válsághelyzetet teremthet. | |
695 | |a 2008-as válság | ||
695 | |a bankrendszer(ek) | ||
695 | |a devizahitel válság | ||
695 | |a gazdasági válság | ||
695 | |a jegybank | ||
695 | |a kapitalizmus | ||
695 | |a kereskedelmi bank(ok) | ||
695 | |a közgazdaság | ||
695 | |a magyar bankrendszer | ||
695 | |a pénzügyi válság | ||
695 | |a válságkezelés | ||
700 | 1 | |a Dudás Zsolt |e ths | |
700 | 1 | |a Orosz Dr. Árpád |e ths | |
856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54522/1/Rab%C3%B3czi_M%C3%A1rk%20L%C3%A1szl%C3%B3_V103G9.pdf |z Dokumentum-elérés |
856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54522/2/BA_O_Rab%C3%B3czi_M%C3%A1rk%20L%C3%A1szl%C3%B3.pdf |z Dokumentum-elérés |
856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54522/3/Szakdolgozat_B%C3%ADr%C3%A1lat_Rab%C3%B3czi%20_M%C3%A1rk.pdf |z Dokumentum-elérés |
856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54522/4/R%C3%A1b%C3%B3cziM%C3%A1rk.pdf |z Dokumentum-elérés |