Autizmus spektrumzavarral élő munkavállalók beilleszkedése és szocializációja
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | autizmus beilleszkedés diverzitás munkavállalás toborzás |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/54616 |
| Abstract: | Szakdolgozatom témája az autizmus spektrumzavarral élő egyének Magyarországon. Azt vizsgálom, hogy milyen lehetőségek vannak számukra, hogy sikeresen el tudjanak helyezkedni egy vállalat munkapozíciójában. Továbbá arra keresem a választ, hogy milyen tényezők segíthetik vagy akadályozhatják az ő munkakeresésüket és beilleszkedésüket. Az autizmus spektrumzavarral élők száma az elmúlt években drasztikusan növekedett. Az utóbbi időben autizmussal diagnosztizált fiatalok, akik jelen pillanatban még gazdaságilag inaktívak, pár év múlva kikerülnek a munkaerőpiacra. Az autizmus spektrumzavarral élő egyének beilleszkedése és szocializációja mind a magánéletben, mind a munkahelyeken kiemelkedően fontos kérdés lehet a társadalmi integráció és az esélyegyenlőség szempontjából. Részvételük a munkaerőpiacon egyre inkább előtérbe kerül külföldön és Magyarországon is. A kutatási kérdésem, amely köré építettem a szakdolgozatot és a kutatást a következőképpen hangzik: Milyen munkahelyi környezeti tényezők segíthetik és akadályozhatják az autizmussal élő emberek beilleszkedését és szocializációját? A szakirodalmi áttekintőben külföldi és hazai megközelítések is szerepelnek az értelmi fogyatékossággal kapcsolatban, majd az autizmus története és jelenkori tudásunkat fejtem ki a témával kapcsolatban. Kiemeltem a kommunikáció és a szocializáció területén jelentkező nehézségeket, hiszen az ezekhez kapcsolódó készségek az élet minden területén a leghangsúlyosabbak. Részletezésre kerülnek a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett legfrissebb adatok az autizmussal kapcsolatban. Ábrázolásra kerülnek demográfiai mutatók, mint a nemek közti eloszlás, a korosztályonkénti lebontás, az iskolai végzettség és a gazdasági aktivitás. A soron következő egységben kifejtésre kerül, hogy milyen foglalkoztatási formák, lehetőségek állnak rendelkezésre az autizmussal élő munkavállalók számára. Majd innentől kezdve a munkahelyi beilleszkedésre helyezem a hangsúlyt. Részletezem, hogy milyen beilleszkedést segítő HR tevékenységeket emelnek ki korábbi tanulmányok. Mikre érdemes figyelni, ha egy szervezet egy autizmussal élő személy foglalkoztatása mellett dönt és miket érdemes elkerülni. Szó lesz a stigmatizációról és diverzitásról, valamint, hogy ezek miért jelentenek hátrányt vagy előnyt egy munkahely számára. Úgy gondoltam érdemes kiemelni a civil szervezetek fontosságát, akik rengeteget tudnak segíteni mind az autizmussal élő munkavállalónak, mind a szervezetnek egy autizmussal élő egyén beilleszkedésénél. A primer kutatás interjúk formájában zajlott, ahol olyan szervezeteket kerestem fel, ahol foglalkoztatnak autizmussal élő munkavállalót, így releváns válaszokat kaptam a beillesztési folyamataikról és annak sikerességéről. Itt láthatjuk, hogy a szakirodalmakban leírt hatékony beilleszkedés mennyire formálható egy vállalatra, valamint, hogy ezek valóban jó és hasznosítható folyamatok. Az interjúk során a civil szervezetek fontosságának kiemelése érdekében egy egyesülettel is készítettem egy interjút, ami jól összefoglalja, hogy valóban mekkora segítség tud lenni a szervezetek számára. Végül az összefoglalóban a szakdolgozat összefoglalásán túl javaslatokat teszek a szakirodalom és az interjúk alapján, hogy mire érdemes figyelnie egy szervezetnek, ha autizmussal élő személy foglalkoztatása mellett dönt. |
|---|