A 2014-2020 Európai Uniós Programozási időszakban végrehajtott GINOP-8.4.1/A-17 és a VEKOP-5.2.1-17 Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitelprogramok elemzése Magyarország klímacéljainak függvényében
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | energiatakarékosság EU energiapolitika Európai Unió fenntartható fejlődés fenntarthatóság klímaváltozás Magyarország megújuló erőforrások |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/54671 |
| Abstract: | Szakdolgozatomban az MFB Zrt. által nyújtott Lakossági energiahatékonysági hitelterméket elemzem, kiemelve annak kedvező tulajdonságait és a klímacélokra gyakorolt pozitív hatását. Ez a termék a 2014-2020-as Európai Uniós Programozási időszak egyik hitele volt, mely a vidéki régiókban a GINOP-8.4.1/A-17, a Közép-Magyarországi régiókban a VEKOP-5.2.1-17 keretében volt igényelhető. Dolgozatom első részében a témám és az elemzésem elméleti megalapozására helyeztem a hangsúlyt. Írtam a globális felmelegedésről, az EU-s és magyar klímacélokról, az Európai Uniós támogatási rendszerről és időszakról, valamint magáról a hiteltermékről. A második részben az elemzéseimet és vizsgálataimat részletesen bemutattam, illetve azokat saját véleményemmel és következtetéseimmel egészítettem ki. Ebben a részben válaszokat kaptam kutatási kérdéseimre és azok segítségével döntést hoztam a hipotézisem felől. Elemzésem során a Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó terméket először összehasonlítottam különböző hitelkonstrukciókkal, amelyek szóba jöhettek, mint alternatív megoldás egy energiahatékonyságot javító vagy megújuló energia felhasználását növelő beruházás esetén. Az összehasonlítás során fény derült arra, hogy az általam vizsgált terméknek kiemelten kedvező konstrukciója van. A valóban 0 %-os kamat, a minden egyéb banki költségtől való mentesség, a hosszú futamidő, illetve kisebb hitelfelvétel esetén a fedezetmentesség mind-mind ezt támasztja alá. Egy energiahatékonysági vagy megújuló energia beruházás megvalósításához tehát aki 2017 és 2021 között hitelt vett fel, annak megérte ezt választania más termékek ellenében. Az összehasonlító elemzést követően megtudtuk, hogy a termék keretében 27,5 ezer kölcsönszerződés került megkötésre, mellyel több, mint 28,5 ezer háztartás jobb energiafogyasztási osztályba került. Emellett elemzést végeztem arra vonatkozóan is, hogy országszerte miként oszlott meg a hitelfelvételek száma NUTS 2, illetve NUTS 3 régiók szerinti bontásban. Az előbbi bontás szerint a két alföldi régióban, az utóbbi alapján Pest vármegyében vették fel a legtöbben a hitelt. Számolásaimból továbbá kiderült, hogy 2023. szeptember végéig a hitel keretében megvalósított beruházások által a becsült éves üvegházhatású gáz-kibocsátás csökkenés több, mint 88 ezer tonna szén-dioxid egyenértékre tehető. A számos energiahatékonyságot javító és megújuló energiát növelő beruházás közül a legnépszerűbb a napelem projekt volt, melyet a hitelfelvevők több, mint 80 %-a megvalósított. A GINOP-8.4.1/A-17 (vidék) és a VEKOP-5.2.1-17 (Budapest és Pest vármegye) összehasonlító elemzése során megállapítottam, hogy a klímacélok mellett a kohéziós politika célját is támogatta a termék, hiszen sikeresen hozzájárult a megvalósult korszerűsítésekkel Magyarország kevésbé fejlett régióinak felzárkóztatásához. Hipotézisemet az eredmények alapján elfogadtam, mely úgy szólt, hogy a címben szereplő lakossági energetikai hitelprogram a maga típusában a legsikeresebb termék volt Magyarországon. Az MFB Lakossági energiahatékonysági hitele a lakóépületek energiahatékonyságának növelésével és a szén-dioxid kibocsátásunk csökkentésével a klímacélok eléréséhez is sikeresen hozzájárult. Szakdolgozatom mindemellett rávilágít a klímaváltozás elleni küzdelem fontosságára és felhívja a figyelmet, hogy tennünk kell bolygónk egészségéért és környezetünk védelméért. |
|---|