A közösségi média pszichológiai hatásai
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | közösségi média média médiafogyasztási szokások online reklám pszichológia |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/56406 |
| Abstract: | A digitális kor előretörésével a közösségi média platformok meghatározóvá váltak aglobális kommunikációban és információáramlásban, különösen a fiatalabb generációkkörében. Jelen szakdolgozatom a közösségi média – különösen a Facebook, Instagram, ésTwitter – pszichológiai hatásait vizsgálja, összpontosítva a fiatal felhasználók mentálisegészségére gyakorolt befolyásukra. A kutatás célja, hogy feltárja, miként befolyásoljákezek a platformok a felhasználók önképét, önértékelését, online interakcióikat, szociáliskapcsolataikat és kommunikációs mintáikat. A közösségi média platformokon történő állandó jelenlét jelentős kihívásokat jelent a fiatalok számára. A szakirodalom áttekintése és a kvantitatív felmérések eredményei alapján megállapítottam, hogy a közösségi média negatívan befolyásolja a felhasználók önértékelését. A „tökéletes” életet bemutató képek és videók rendszeres fogyasztása hozzájárul az önkép, a testkép torzulásához, önbizalom-csökkenéshez és testképzavarokhoz. Az állandó összehasonlítás másokkal, amit a közösségi média ösztönöz, pszichológiai stresszhez vezethet, amely hosszú távú mentális egészségügyi problémák kialakulásához vezethet, mint a szorongás és a depresszió. Az online zaklatás szintén súlyos probléma, amelyet a kutatás során azonosítottam. A közösségi média platformok interaktív természete lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy anonim vagy félrevezető azonosságok mögé bújva bántalmazzák társaikat. Az ilyen típusú agresszió, különösen a fiatalabb felhasználók körében, súlyos pszichológiai traumákat okozhat, beleértve a magány, elszigeteltség és az öngyilkos gondolatok megnövekedett kockázatát. A közösségi média használatának egy másik fontos aspektusa a szociális kapcsolatok és kommunikációs minták átalakulása. Szakdolgozatom kutatása kimutatta, hogy a fiatalok gyakran helyettesítik a személyes kapcsolatokat online interakciókkal, ami befolyásolhatja szociális készségeik fejlődését. A digitális kommunikáció előnyben részesítése csökkenti a mély, értelmes emberi kapcsolatok kialakulásának lehetőségét, és gyengítheti a társas készségeket, mint az empátia és konfliktuskezelés. A függőség és elszigetelődés szintén aggodalomra ad okot a közösségi média kontextusában. A kutatás során azt találtam, hogy a fiatalok jelentős része napi több órát tölt ezeken a platformokon, ami csökkenti a valós világban eltöltött időt és korlátozza az offline tevékenységeket. Ez az elszigetelődés érzése növeli a mentális egészségi problémák kockázatát. Végezetül, a szakdolgozatomban igyekszem kiemelni a közösségi média platformok felelősségvállalásának szükségességét, valamint a társadalmi és oktatási intézmények szerepét a fiatalok védelmében. Igyekeztem hasznos gyakorlatokat megfogalmazni a negatív hatások mérséklésére, beleértve a tudatosság növelését, a digitális oktatási programok fejlesztését, és a közösségi média platformok szabályozásának szigorítását. |
|---|