Svédország válságkezelési politikája a koronavírus idején
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | egészségügyi ellátás Európai Unió Exportorientált gazdaság járványkezelés koronavírus-járvány (COVID-19) Svédország |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/56466 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg56466 | ||
| 005 | 20240920084521.0 | ||
| 008 | 240920suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Novák Fanni | |
| 245 | 1 | 0 | |a Svédország válságkezelési politikája a koronavírus idején |c Novák Fanni |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Szakdolgozatom témaválasztását azért kérem motivált, a koronavírus alatt végbemenő folyamatok tanulmányozása mellett, hogy olyan témát dolgozzak fel, ami kutatható Dolgozatom témáját tartom fontosnak és aktuálisnak, mivel a vírus megjelenése alapvetően felforgatta a világot. A koronavírus-járvány alatt bekövetkező folyamatok és azok társadalmi-gazdasági hatásainak tanulmányozásával foglalkozó szakdolgozat a svéd példa alapján elemzi a járványkezelési stratégiák hatékonyságát és a válság következményeit. A kutatás fő célja a svéd válságkezelési politika értékelése, valamint az ehhez kapcsolódó gazdasági és társadalmi hatások feltárása. Az elemzés során a dolgozat különféle makrogazdasági mutatókat vizsgál, mint például a GDP, a munkanélküliség, az államadósság és az infláció, HDI. részletesen megvizsgálom a járvány társadalmi hatását, amely magában foglalja az oktatást és az egészségügyet. Ezeket a tényezőket a járvány előtt is elemzem, hiszen így még pontosabban láthatóvá válnak a különbségek. A kutatás alapvetően arra a kérdésre, hogy a svéd járványkezelési stratégia európai volt-e a többi országéval. Ezt makrogazdasági mutatók segítségével szemléltetem. A dolgozat törekszik a járványkezelési stratégiák közötti különbségek feltárására és azok hatásainak értékelésére Svédország és néhány kiemelt európai ország tekintetében. Az összegyűjtött adatok és elemzések alapján arra jutottam, hogy Svédország gazdasága jobban ellenáll a válságnak, és társadalmi hatásai is enyhébbek voltak a szigorúbb korlátozások hiányában. A svéd példa rávilágít arra, hogy stabil gazdasági és társadalmi alapok a megoldásnak a válságok sikeres kezelésében és a gazdaság helyreállításában. Azonban nagyon fontos kiemelni azt a tényt, hogy ezzel a témával érdemes lehet a jövőben is foglalkozni és néhány év elteltével összehasonlítani ezeket az adatokat, hiszen akkor jobban érzékelhetőbbek lesznek a különbségek. | |
| 695 | |a egészségügyi ellátás | ||
| 695 | |a Európai Unió | ||
| 695 | |a Exportorientált | ||
| 695 | |a gazdaság | ||
| 695 | |a járványkezelés | ||
| 695 | |a koronavírus-járvány (COVID-19) | ||
| 695 | |a Svédország | ||
| 700 | 1 | |a Dr. Szűcs Róbert Gábor |e ths | |
| 700 | 1 | |a Ferkelt Dr. Balázs |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/56466/1/Szakdolgozat%20Nov%C3%A1k%20Fanni%20NJS9B6.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/56466/2/Nov%C3%A1k_Fanni_Szucs_R_Gabor.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/56466/3/Novak_Fanni_biralat_Ferkelt.pdf |z Dokumentum-elérés |