Zeneipar gazdasági változásai az online platformok hatására
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | streaming zene zenei digitalizáció zeneipar zenetörténet |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/56579 |
| Kivonat: | Dolgozatomban a zene és minden ahhoz köthető, későbbiekben az ipart meghatározó információt igyekeztem vázolni az olvasó számára. A szekunder kutatást egy teljesen tág perspektívából, mind időben, mind térben vettem végig. A zeneipar és a zenészek jelentőségét egészen a 19. századtól sorra vettem és a fontosabb technológiai változásokat is sorra vettem.A jelentősebb változások viszont a 2000-es évek elejétől kezdődtek egészen napjainkig a digitalizáció fejlődésével, ezt a dolgozatomban igyekeztem is hangsúlyozni és részletesen végig venni a zeneipar és benne dolgozó szereplők jelentőségét az elmúlt 2 évtizedben, hogy egy átfogó képet tudjak bemutatni a technikai fejlődésekről és az internetes platformok hatásának következményeiről. A szereplői alatt a zenészeket, énekeseket, egyéni előadókat értem, továbbá a kiadókat, producereket és menedzsereket, mivel 2024-re ténylegesen egy komplex iparággá nőtte ki magát az előadóművészet a szórakoztatóiparral karöltve, mint zeneipar.Sorra vettem a statisztikai adatokat a streaming és az egyéb online platformok esetében, továbbá az elmúlt 20 év gazdasági változásait, globálisan, Európában majd különös figyelemmel Magyarországi viszonylatban. A bérek alakulását és a különböző jogvédő szervezetek bevételeit, a zenészek és előadók bevételforrásait és évekre lebontva a korábbi bevételeket országosan.A szakdolgozatom primer kutatása során a magyarországi fiatalok, különösen Budapesten élő 18 és 25 év közötti korcsoportjára szűkítettem le és a zenevásárlási szokásaikat vizsgáltam meg egy online kérdőív segítségével.A kutatási alanyok kiválasztásánál szándékosan szűkítettem a mintát, így a kapott eredmények nem tekinthetők reprezentatívnak. A kutatás célja az volt, hogy feltárjam, mennyire ismerik a magyar zeneipar főbb problémáit és előnyeit a lakosok, valamint, hogy milyen véleményük van az online zenei platformok terjedéséről. Kíváncsi voltam arra is, hogy fennáll-e összefüggés a lakóhely távolságának, a különböző korcsoportok iskolai végzettségének és a zenevásárlásra szánt összeg között. Feltételeztem, hogy a fővároshoz közelebb élők többet költenek zenére, és hogy ez az összeg növekszik az életkorral és az iskolai végzettséggel egyaránt. Az elemzések megerősítették a kutatási kérdéseimet: mindkét vizsgált csoportban erős összefüggést találtam a lakóhely távolsága és a zenevásárlásra fordított összeg között. A kutatásom során részletesen dokumentáltam a módszertant, az eredményeket, és megfogalmaztam a lehetséges következtetéseket, valamint javaslatokat a magyar zeneipar fejlesztésére. |
|---|