A visegrádi négyek (V4) gazdasági helyzetének alakulása a koronavírus és az orosz-ukrán háború tükrében
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | gazdasági aktivitás koronavírus-járvány (COVID-19) Oroszország Ukrajna visegrádi országok |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/56757 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg56757 | ||
| 005 | 20241003134318.0 | ||
| 008 | 241003suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Krammer Márton | |
| 245 | 1 | 2 | |a A visegrádi négyek (V4) gazdasági helyzetének alakulása a koronavírus és az orosz-ukrán háború tükrében |c Krammer Márton |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A témaválasztásom egyik oka, hogy középiskolai tanulmányaim óta érdekelneka nemzetállamok között létrejövő különféle bilaterális, multilaterális együttműködések,regionális megállapodások, illetve ezeknek az együttműködéseknek a motivációi. Ebből kifolyólag esett a választásom egy olyan regionális együttműködésre, a Visegrádi Együttműködésre, amelynek Magyarországon kívül Csehország, Szlovákia és Lengyelország is a tagja.A téma aktualitása megkérdőjelezhetetlen, mivel a közép-európai régió, azon belül isa visegrádi négyek politikai, gazdasági helyzete kiemelt fontossággal bír hazánk szempontjából. A jövő szemszögéből a közép-európai régió gazdasági növekedésének egyik legfontosabb mozgatórugója lehet a visegrádi négyek (V4) együttműködése. A közép-európai országok a Szovjetunió 1991-es felbomlását követően elindultak a demokratikus fejlődés útján, céljuk a piacgazdaság létrehozása és a nyugati integráció volt.Ennek a célnak az elérése érdekében jött létre a Visegrádi Együttműködés 1991-ben. Az együttműködést siker koronázta, ugyanis mind a négy ország 1999-ben belépett az Észak-atlanti Szövetségbe (North Atlantic Treaty Organization, NATO), majd 2004-től az Európai Unió teljes jogú tagjává vált. Fontos megjegyezni, hogy a 2004-es EU-s tagság elérését követően a tagországok kevésbé preferáltáka régebbi társulási formákat, ugyanakkor a visegrádi együttműködés a mai napig megmaradt. Ennek egyik oka, hogy a globalizáció következtében a gazdasági, társadalmi és biztonsági kihívások is globálissá váltak. Ebből kifolyólag egyetlen régió, valamint ország sem tudja kivonni magát a globális válságok (pl.: 2008-as pénzügyi válság, koronavírus okozta gazdasági válság, orosz-ukrán háború), kihívások és folyamatok alól.Fontos megjegyezni, hogya globalizáció egy összetett folyamat, amely magába foglalja az intézményeket, valamintaz államokat, az ember és a környezet viszonyát, az erőforrások tulajdonlását, felhasználását.A világgazdaságban történő meghatározó folyamatok kapcsolatban vannak egymással, amelyek globális folyamatokat idéznek elő. Ilyen például az infokommunikációs technológia fejlődése, a nemzetközi tőkepiacok szerepének erősödése, a globális értékláncok szerepe. Ennek következtében rendkívül fontos a kis, nyitott gazdaságok közötti regionális együttműködések, amelyek képesek kezelni a globális, regionális kihívásokat. A visegrádi négyek az együttműködést elsősorban az EU-s tagság előszobájának tekintették és a 2004-es EU-s belépés után alapvetően külön-külön próbálták kezelni az országokat érintő kihívásokat, problémákat. A dolgozat célja bemutatni, hogy a visegrádi négyek gazdaság- és társadalompolitikája hogyan kezelte a koronavírus, illetve a jelenleg is zajló orosz-ukrán háború okozta gazdasági és társadalmi kihívásokat. A dolgozat a kutatás során a következő kutatási kérdések megválaszolására is törekszik:Milyen társadalmi és gazdasági kihívások kezelését szolgálták az intézkedések?Milyen járványügyi és egyéb intézkedéseket hoztak az egyes kormányok a koronavírus és az orosz-ukrán háború idején?Hogyan reagált a fiskális és monetáris politika a kihívásokra?A dolgozat első fejezete a Visegrádi Együttműködés történelmi hátterét, alapításának okait ismerteti. A dolgozat következő fejezete a visegrádi négyek gazdasági helyzetét mutatja bea világjárvány és az orosz-ukrán háború tükrében. Ennek keretében a dolgozat röviden kitér arra is, hogy ezek a globális külső események milyen hatással voltak a világgazdaságra. Ezt követően a dolgozat azt vizsgálja, hogy az egyes országok milyen járványügyi, szociális és gazdasági intézkedéseket hoztak a világjárvány és az orosz-ukrán háború idején.Továbbáa dolgozat elemzi a visegrádi négyek a gazdaságpolitikájának alakulását (GDP, fiskális és monetáris politika) a válságok idején. Ezen felül a dolgozat vizsgálja a munkaerőpiaci helyzet alakulását mind a világjárvány, mind az orosz-ukrán háború idején. A dolgozat az egyes országok intézkedéseit, gazdasági helyzetének alakulását összehasonlító elemzés keretében vizsgálja. A dolgozat a kutatási eredmények összefoglalásával zárul.A kutatási célok meghatározását követően meghatároztam a kutatási módszertant, amely szekunder. A kutatáshoz elsősorban hazai, illetve nemzetközi tanulmányokat használtam fel.A főbb makrogazdasági mutatókhoz, a fiskális és a monetáris politika elemzéséhez az adatokat az adott ország jegybanki, statisztikai hivatali adatbázisából gyűjtöttem össze, valaminta kutatáshoz nemzetközi intézmények adatbázisát is felhasználtam. Az adatgyűjtés folyamána meghatározott kutatási célkitűzésekkel összhangban választottam ki a kutatáshoz szükséges tanulmányokat. | |
| 695 | |a gazdasági aktivitás | ||
| 695 | |a koronavírus-járvány (COVID-19) | ||
| 695 | |a Oroszország | ||
| 695 | |a Ukrajna | ||
| 695 | |a visegrádi országok | ||
| 700 | 1 | |a Bartáné dr. Muharay Irén |e ths | |
| 700 | 1 | |a Vereckei László |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/56757/1/Krammer%20Ma%CC%81rton%20-%20Szakdolgozat.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/56757/2/SZAKDOLGOZAT%20B%C3%8DR%C3%81LATA%20Krammer.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/56757/3/Krammer_M%C3%A1rton_b%C3%ADr%C3%A1lat.pdf |z Dokumentum-elérés |