Reformkísérleti folyamatok Magyarországon és Csehszlovákiában az 1960-as években, és annak következményei
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | 1960-as évek 1968 Alexander Dubcek Csehszlovákia Kádár János Magyarország prágai tavasz reformfolyamat új gazdasági mechanizmus |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/57235 |
| Abstract: | Kutatásomban a Magyarországon és Csehszlovákiában 1960-as években zajló reformkísérleti folyamatokat elemeztem, és azt, hogy milyen közvetlen hatást gyakoroltak a kelet-európai országok, nevezetesen a Varsói Szerződés tagállamok, illetőleg KGST országok politikájában és gazdaságában. Továbbá a reformkísérleti folyamatok megvalósításának következményeit igyekeztem részletesen bemutatni, milyen mértékű szerepet játszott e két ország reformkísérleteinek megvalósításában a bel- és külpolitikai, társadalmi, kulturális és gazdasági helyzete, illetve azok milyen mértékű változásokkal jártak Magyarországon és Csehszlovákiában. A két ország gazdasági reformjai az ún. „új gazdasági mechanizmus” illetőleg a prágai tavasz fedőneveként ismertté vált „emberarcú szocializmus” fejlődése hogyan tudott érvényesülni a szocialista rendszer korlátai között, és ezen rendszerek nyomán hogyan volt lehetősége e két ország gazdasági és társadalmi hatékonyságának növelésének kialakításában. Tanulmányom feltárásában igyekeztem reprezentálni azokat a kérdéseket és témaköröket, melyek a hazai és nemzetközi közélet ismeretében kevésbé lehetnek ismertek, azonban azok elengedhetetlenek történelmi múltunk megfelelő megismerésében. Ezek a folyamatok nemcsak a két ország modernizációs törekvéseit tükrözik, hanem egyúttal azt is, hogy a keleti blokk országai milyen mértékben tudtak vagy pedig nem tudtak alkalmazkodni a belső és külső kihívások sikeréhez. A két kulcsszerepet játszó ország, amely a történelmi viszonyokban élen járt a kommunista reformok megvalósításában és a kettéosztott világ hidegháborús időszak politikai szerepében, miként tudott azonosulni a nyugati világ felé orientálódó enyhülési folyamatok eszközeivel. Illetőleg a két ország reformkísérleti programjuk közötti különbségeiről, és ezek eleinte támogatottságot, majd szembenállást tanúsító vezetőik kialakított képeinek véleményezéséről. A korszak két hasonló reformtörekvés összehasonlításával és bemutatásával ismertetem, hogy Magyarországon az „új gazdasági mechanizmus” a piaci elemek korlátozott bevezetésével miként igyekezett javítani a szocialista gazdasági berendezkedések működésében, miközben Csehszlovákiában a reformmozgalomra irányuló törekvések hogyan alakították át a politikai és kulturális struktúrákat, amelyek aztán az élet liberalizálására is törekedtek. Bár e reformok eltérő utat jártak be, sorsukat végül mindkét esetben a szovjet blokk merev hatalmi intézkedései pecsételték meg. A tanulmány nemcsak a történelmi tények és események feldolgozását tűzte ki célul, hanem azokat a tanulságokat is, amelyek ezekből a reformkísérletekből levonhatók a rendszerváltás előtti korszak és a jelen gazdaságpolitikai folyamatok megértésében vállal szerepet. A középpontban álló reformkísérleti folyamatokat nemcsak a szakértők számára fontos elemezni egyúttal, hanem minden olvasó számára történelmi múltunk és hagyományainak megismerésében segíti a jelenkor kialakított képét megérteni és az adekvát tartalom kiemelkedő szerepét mind inkább közelebbé engedni. |
|---|