Felnőtt játékok és élvezeti cikkek magyarországi piacának és fogyasztói magatartásának vizsgálata újhullámos szex boltok vonatkozásában
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | felnőtt élvezeti cikkek LIB Women's Store szexjátékok szexualitás szexüzletek tervezett cselekvés elmélet |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/57537 |
| Kivonat: | Ahogyan a kultúra és a társadalom is egyre nyitottabbá vált a tabuk nélküli szexualitást övező felfedezésekre és diskurzusokra, úgy esett át rendkívüli változásokon a felnőtt élvezeti cikkek piaca is. A köztudatban élő tabuk még továbbra is erőteljesen érezhetőek a társadalomban, de ezzel együtt a szexualitás korlátok nélküli szabad megélése és az arról folytatott kommunikáció egyre nagyobb népszerűségnek örvend.A felnőtt élvezeti cikkek piacának elemzését megkísérlő kutatásokban, a piac abszolút jövedelmezőségének és relevanciájának ellenére sem bővelkedik a magyar szakirodalom. Bár a téma jellemzően a stigmatizáció és negatív konnotáció áldozatává esik, mégis olyan érzékelhető változásokon esett át az utóbbi évtizedekben, mely alapjaiban változtatta meg az általános közvéleményt, illetve abszolút befolyásoló hatással bír a szexuális edukációra és egészségmegőrzésre, még magyarországi viszonylat tekintetében is.A szexuális liberalizáció mozgalmainak hosszútávú eredményeként olyan női tulajdonban lévő, első sorban hölgyeket célzó üzletek nyitották meg kapuikat, melyek szexuális segédeszközök forgalmazásán túl fontos szerepet vállalnak a szexuális edukáció területén, a felhasználók számára elsőszámú információforrásként működnek a piacon. Folyamatos tevékenységük által igyekeznek a szexualitás szabad megélését korlátozó alaptalan hiedelmek éltette tényezők felszámolásában szerepet játszani, miközben lehetőséget biztosítanak a témát érintő lehető legmagasabb minőségű igénykielégítésre. Az értekezés részeként elvégzett primer kutatást jelentő mélyinterjú sorozat betekintést enged mind az értékesítői, mind pedig a vásárlói oldal által képviselt vélemény, álláspont megismerésébe, miközben egyértelműen körvonalazza, jellemzi általános vásárlással kapcsolatos attitűdöt, termékpreferenciákat és fogyasztói szokásokat, illetve kiemeli azokat a legfontosabb kommunikációs akadályokat, melyek negatívan befolyásolják a párbeszéd kialakulását, nyitottság növekedését. |
|---|