Az otthonteremtési támogatások demográfiai és ingatlanpiaci hatásai

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Róna Péter Tibor
Other Authors: Sági Dr. habil. Judit
Format: Students’ Scientific Association paper
Kulcsszavak:Családpolitika
családtámogatás
demográfia
élveszületés
ingatlan
ingatlanpiac
lakáshitelezés
otthonteremtés
támogatás
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/57946

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg57946
005 20250923115707.0
008 250923suuuu hu o 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Róna Péter Tibor 
245 1 3 |a Az otthonteremtési támogatások demográfiai és ingatlanpiaci hatásai  |c Róna Péter Tibor  |h [elektronikus dokumentum] 
516 |a Students_Scientific_Association_paper 
520 3 |a A Családi Otthonteremtési kedvezmény 2015-ben hatályba lépett családtámogatási eszköz. Az otthonteremtési támogatásokhoz kapcsolódó pénzügyi termékekkel (Babaváró hitel, CSOK-kölcsön) kiegészülve a kormányzati gazdaságpolitika zászlóshajóját képezik. A vizsgált támogatásoktól a kormányzat demográfiai hatást, azaz a születésszám növekedését várja, lakáspiaci szempontból pedig a lakásállomány megújulása, a használt lakóingatlanok korszerűsítése az elvárt cél. A konstrukció erényei mellett számos kritika is éri ezeket a támogatásokat. Ezek 2 tág kérdéskör köré csoportosulnak - Lehetséges-e a születésszám csökkenését gazdasági eszközökkel kezelni? - A támogatások milyen mértékben épültek be az ingatlanárakba és kerültek így az beruházókhoz a kedvezményezettek helyett? Munkámban az alábbi hipotéziseket vizsgálom: - A támogatások pozitívan befolyásolják a születésszámot, elősegítik a termékenységi ráta növekedését- A támogatások jelentősen hozzájárultak a magyarországi lakóingatlanok áremelkedéséhez, a kedvező pénzügyi termékek részben befektetési célú keresletet generáltak. A dolgozat tárgyában rengeteg másodlagos adatelemzésre alkalmas, jó minőségű adat, illetve az ingatlanpiacon működő vállalkozások üzletmenete folyamán keletkező, hasznos adattá alakítható adminisztratív információ keletkezik folyamatosan. A hipotézisek vizsgálatánál ezeket saját ügyfélkörből származó kérdőíves felmérésekkel egészítettem ki. Alkalmazott statisztikai módszerek: leíró statisztika, kereszttábla-elemzés, hipotézisvizsgálat. Megállapítható, hogy a támogatások bár nem haszontalanok, de önmagukban elégtelenek a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megfordítására. A folyósított támogatások összege, illetve a termékenységi ráta között pozitív korreláció van, de a vizsgált időszak egészében a születésszám nem emelkedett. A V4 országaival összehasonlítva (a ráfordított összeget is figyelembe véve) elmondható, hogy a magyar program eredményei gyengék. A korlátozott demográfiai hasznosságon kívül a másik orvosolandó probléma, hogy (2024 előtti formájukban) a támogatások beépültek az árakba, ezzel teljesen kilátástalan helyzetbe hozva a támogatásra nem jogosultakat. A program első évéhez, mint bázisévhez viszonyítva az egész EU-ban Magyarországon volt a legnagyobb lakáspiaci árváltozás, melyben a támogatások árfelhajtó hatása is jelentős szerepet játszott. 
695 |a Családpolitika 
695 |a családtámogatás 
695 |a demográfia 
695 |a élveszületés 
695 |a ingatlan 
695 |a ingatlanpiac 
695 |a lakáshitelezés 
695 |a otthonteremtés 
695 |a támogatás 
700 1 |a Sági Dr. habil. Judit  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/57946/1/Rona_Peter_TDK%20%282%29.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/57946/2/Rona_Peter_rezume.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/57946/3/Dolgozat_biralati_lap_2024_R%C3%B3na%20P%C3%A9ter.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/57946/4/05_Dolgozat_biralati_lap_2024_HU_R%C3%B3na%20P%C3%A9ter_al%C3%A1%C3%ADrt.pdf  |z Dokumentum-elérés