Extraktív és inkluzív intézmények szerepe a társadalmak fejlődésében néhány ország példáján keresztül

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Bozsoki Márton Ágost
További közreműködők: Kósa Zsolt
Marosán Dr. Bence Péter
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:Effektív demokrácia
Extraktív intézmények
Inkluzív intézmények
intézményrendszer
Racionális autokrácia
Teremtő rombolás
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/58030

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg58030
005 20250923125457.0
008 250923suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Bozsoki Márton Ágost 
245 1 0 |a Extraktív és inkluzív intézmények szerepe a társadalmak fejlődésében néhány ország példáján keresztül  |c Bozsoki Márton Ágost  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a Kulcsszavak: extraktív intézmények, inkluzív intézmények, útfüggőség, teremtő rombolás, intézményi komplementaritás, társadalmi bizalmi tőke, racionális autokrácia, effektív demokrácia. Szakdolgozatomban azt vizsgálom, Kína és Svédország példáján keresztül, hogyan befolyásolják az eltérő intézményi rendszerek a társadalmak fejlődését. A kutatás elméleti alapját Acemoglu és Robinson elmélete adja, amely megkülönbözteti az erőforrásokat néhány kiváltságos csoportnak juttató, hatalmi koncentrációra épülő rendszereket (extraktív intézmények) a szélesebb társadalmi részvételt biztosító, jogállamiságra épülő struktúráktól (inkluzív intézmények). A két vizsgált ország sajátos összehasonlítási alapot nyújt: míg Kína központosított, autoriter politikai rendszere mellett ért el kiemelkedő gazdasági növekedést, addig Svédország demokratikus, jogállami modellje hosszú távú társadalmi stabilitást és alacsony egyenlőtlenségeket biztosít. Kutatásom során összehasonlító esettanulmányokat alkalmazva feltárom, hogy a kínai gazdasági siker jelentős részben a központi irányítás és a helyi végrehajtási rugalmasság egyedi kombinációjának köszönhető. A központi hatalom megtartása mellett a kínai vezetés képes volt fokozatos gazdasági reformokat bevezetni, amelyek ösztönözték a helyi kezdeményezéseket és innovációt. Ugyanakkor azonosítom a rendszer korlátait is: az újítást akadályozó struktúrákat, a növekvő egyenlőtlenségeket és a politikai legitimáció hosszú távú kihívásait. A svéd modell elemzése során bemutatom, hogyan alakult ki egy olyan társadalmi-gazdasági rendszer, amely egyensúlyt teremt a gazdasági hatékonyság és a társadalmi biztonság között. Ennek alapja a magas társadalmi bizalom, a jogállamiság és az érdekegyeztetés hagyománya, amely lehetővé teszi a társadalmi konfliktusok hatékony kezelését. Az eredmények rávilágítanak, hogy mindkét ország intézményi rendszere mélyen gyökerezik saját történelmében és kultúrájában. A kínai modell a konfuciánus hagyományokra, a birodalmi bürokrácia örökségére és a kommunista párt sajátos szervezeti képességeire épül. A svéd rendszer a korai parlamenti hagyományokban, a népjóléti elméletben és a konszenzusos politikai kultúrában gyökerezik. Következtetésem szerint nincs egyetlen helyes út a fejlődéshez; a sikeres intézményi megoldások nem ültethetők át egyszerűen más környezetbe, hanem figyelembe kell venni a helyi sajátosságokat és a történelmi előzményeket. Kutatásom hozzájárul annak megértéséhez, hogy a fejlődés nem csupán a formális intézményektől, hanem azok társadalmi elfogadottságától és a helyi viszonyokhoz való illeszkedésétől is függ. 
695 |a Effektív demokrácia 
695 |a Extraktív intézmények 
695 |a Inkluzív intézmények 
695 |a intézményrendszer 
695 |a Racionális autokrácia 
695 |a Teremtő rombolás 
700 1 |a Kósa Zsolt  |e ths 
700 1 |a Marosán Dr. Bence Péter  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58030/1/Bozsoki%20Ma%CC%81rton%20A%CC%81gost_Szakdolgozat_EF34PY.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58030/2/B%C3%ADr%C3%A1lat%20Bozsoki%20M%C3%A1rton.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58030/3/B%C3%ADr%C3%A1lat-Bozsoki%20M%C3%A1rton-Maros%C3%A1n-2025.pdf  |z Dokumentum-elérés