A nemzeti identitás alakulása a posztkoloniális Indonéziában
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | Indonézia iszlám kultúra nemzeti identitás posztkolonializmus |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/58062 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg58062 | ||
| 005 | 20250923125529.0 | ||
| 008 | 250923suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Bobály Emma | |
| 245 | 1 | 2 | |a A nemzeti identitás alakulása a posztkoloniális Indonéziában |c Bobály Emma |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A nemzeti identitás fogalma komplex és folyamatosan változó társadalmi konstrukció, amely különösen érdekes vizsgálati terepet kínál olyan sokszínű országok esetében, mint az Indonéz Köztársaság. A dolgozat célja, hogy feltárja azokat a történelmi, kulturális, vallási és társadalmi tényezőket, amelyek formálták Indonézia nemzeti identitását, különös tekintettel a gyarmati múlt, az iszlám vallás, valamint a modernizáció és globalizáció hatásaira. A több mint 300 évig tartó holland gyarmati uralom mély nyomokat hagyott az indonéz társadalom különböző rétegein, és ezáltal elősegítette a nacionalizmus eszméjének felemelkedését, elterjedését is. A függetlenségi mozgalmak és az azt követő államépítési törekvések során kiemelt szerepet kaptak olyan eszközök, mint a bahasa indonesia nyelv és a Pancasila államideológia, amelyek a nemzeti egység megteremtését és fenntartását szolgálták. A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy bár a bahasa indonesia és a Pancasila ideológia hosszú távon elősegítették egy közös nemzeti identitás kialakulását, ez az egységesítő folyamat gyakran a regionális és etnikai identitások háttérbe szorításával járt együtt, amely feszültségeket generált, különösen bizonyos autonóm törekvésekkel rendelkező területeken, mint Aceh vagy Nyugat-Pápua. Továbbá a dolgozat feltárja, hogy a globalizáció és modernizáció hatására egy új, hibrid identitás kezd kialakulni, különösen a fiatalabb generációk körében. Ez az identitás egyszerre hordozza magában a vallási és kulturális hagyományokat, valamint a globális kultúra elemeit is. Az indonéz fiatalok képesek arra, hogy vallási és helyi kulturális értékeiket megőrizzék, miközben aktív részesei a globális trendeknek. A kutatás rámutat arra is, hogy az ország mottója, a „Bhinneka Tunggal Ika” (Egység a sokféleségben) valóban tükrözi az indonéz nemzeti identitás törekvéseit, azonban ennek a megvalósítása kihívásokkal jár együtt, főként az etnikai és regionális különbségek kezelésében. Összességében elmondható az a következtetés, hogy Indonézia nemzeti identitása egy dinamikus és többrétegű jelenség, amely a történelmi tapasztalatok, vallási befolyások és a globális változások komplex kölcsönhatásában formálódik. A jövő szempontjából kulcsfontosságú, hogy az állami politika és a társadalom szereplői miként tudják összehangolni az egység megőrzésének célját az etnikai és kulturális sokféleség iránti tisztelettel, valamint miként találják meg az egyensúlyt a modern, valamint tradicionális elemek között. | |
| 695 | |a Indonézia | ||
| 695 | |a iszlám | ||
| 695 | |a kultúra | ||
| 695 | |a nemzeti identitás | ||
| 695 | |a posztkolonializmus | ||
| 700 | 1 | |a Marosán Dr. Bence Péter |e ths | |
| 700 | 1 | |a Olay Csaba |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58062/1/A%20nemzeti%20identit%C3%A1s%20alakul%C3%A1sa%20a%20posztkoloni%C3%A1lis%20Indon%C3%A9zi%C3%A1ban_szakdolgozat_Bob%C3%A1ly_Emma_2025.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58062/2/B%C3%ADr%C3%A1lat-Bob%C3%A1ly%20Em%C3%ADlia-Maros%C3%A1n-2025.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58062/3/Bob%C3%A1ly%20b%C3%ADr%C3%A1lat.pdf |z Dokumentum-elérés |