A volt jugoszláv tagállamok külpolitikai és külgazdasági kapcsolatai
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | Balkán EU és a NATO Horvátország külgazdasági kapcsolatok külkereskedelem külpolitika Szerbia Szlovénia |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/58143 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg58143 | ||
| 005 | 20250923130203.0 | ||
| 008 | 250923suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Császár Csanád | |
| 245 | 1 | 2 | |a A volt jugoszláv tagállamok külpolitikai és külgazdasági kapcsolatai |c Császár Csanád |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A volt jugoszláv tagállamok függetlenedése és az azt megelőző háborúk Európa egyik legmeghatározóbb eseményei voltak az elmúlt 30-35 évben. Az Európa egyik legszegényebb, de legváltozatosabb területén elhelyezkedő, addig egy országként működő Jugoszlávia viszonylag rövid idő alatt több országra esett szét, melyek különböző módokon próbáltak elhelyezkedni a külpolitikai és külgazdasági térben. A hét vizsgált országban (Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró, Észak-Macedónia és Koszovó) nagyon hamar megjelentek a nagyhatalmi szereplők, melyek különféle módokon növelték és növelik a befolyásukat. A legnagyobb hatással az Európai Unió van, melyhez való csatlakozás mind a hét országnak kiemelt külügyi cél volt, a mai napig azonban csupán kettőnek (Szlovénia és Horvátország) sikerült. A szakdolgozat külön kitér arra, hogy a vizsgált országok milyen nehézségekkel találják szembe magukat az uniós csatlakozási folyamataik során, valamint, hogy milyen nemzetközi összefogásokhoz csatlakoztak az európai integráció segítése érdekében. A régióban az EU mellett azonban jelen vannak más, főként keleti szereplők is, melyek az EU (és az USA) hatását egyensúlyozzák vagy egészítik ki. A szakdolgozat külön kitér Törökország, a közel-keleti országok, Oroszország és Kína régión belüli hatására, befolyási módjaira és politikai és gazdasági céljaira, valamint arra, hogy a keleti hatalmak jelenléte hogyan változtatja a vizsgált országok külpolitikai álláspontjait és milyen hatással van az uniós integrációs folyamatokra. A szakdolgozat megírásához főként külföldi szakirodalmakat, de aktualitása miatt naprakész statisztikai adatokat, valamint újságcikkeket és hivatalos jelentéseket használtam fel. Fontos megjegyezni, hogy a szakdolgozat egy jelenlegi állapotot vázol fel. A régió politikai, társadalmi és gazdasági helyzete gyorsan és néha hirtelen változik, ezért az itt leírtak idővel elévülhetnek. Ennek ellenére igyekeztem bemutatni a legvalószínűbb eshetőségeket és potenciális jövőbeli dinamikákat. | |
| 695 | |a Balkán | ||
| 695 | |a EU és a NATO | ||
| 695 | |a Horvátország | ||
| 695 | |a külgazdasági kapcsolatok | ||
| 695 | |a külkereskedelem | ||
| 695 | |a külpolitika | ||
| 695 | |a Szerbia | ||
| 695 | |a Szlovénia | ||
| 700 | 1 | |a Ármás Julianna |e ths | |
| 700 | 1 | |a Engelberth Dr. István |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58143/1/cs%C3%A1sz%C3%A1r_csan%C3%A1d_FNH875.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58143/2/BA_O_cs%C3%A1sz%C3%A1r_csan%C3%A1d.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58143/3/szakdolgozat-biralat-es-javaslat_alapke%CC%81pze%CC%81s_2025_Csa%CC%81sza%CC%81rCs_A%CC%81rma%CC%81sJ.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58143/4/Cs%C3%A1sz%C3%A1r%20Csan%C3%A1d%20FNH875.pdf |z Dokumentum-elérés |