Az államháztartás gazdaságtana az államháztartás bevételeinek és kiadásainak elemzése, az államadósság vizsgálata
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Záródolgozat |
| Kulcsszavak: | adóbevételek államadósság államháztartás államháztartás bevételei államháztartási hiány |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/58161 |
| Kivonat: | A dolgozat célja az állam bevételének és kiadásainak elemzése, a különböző funkcióinak tükrében. A kutatásom során a következő kérdésekre kerestem a választ: Honnan származnak az állam legfőbb bevételei? Hogyan változtak ezek az elmúlt években? Más országok esetén hogyan alakulnak ezek a bevételek? Mik az állam legnagyobb kiadási tételei? Mekkora ráfordítással jártak ezek? Nemzetközi összehasonlításban sokat vagy keveset költ Magyarország az egyes területekre? Mennyire vannak összhangban az állami bevételek és kiadások, hogyan változik az államadósság? Fenntartható a magyar államadósság alakulása? Más országokhoz viszonyítva Magyarország adóshelyzete hogyan értékelhető? Van olyan nemzetközi példa, amelyet Magyarországnak érdemes lenne adaptálni a gazdasági stabilitás megőrzése érdekében? A szakdolgozatomban a bevételekkel, a kiadásokkal és az államadóssággal kapcsolatban az alábbi fő megállapításokat tettem: Nem lenne szabad stabil költségvetési háttér nélkül széleskörű adókedvezményeket adni a nőknek annak ellenére sem, hogy a családok támogatása kiemelkedően fontos az egész társadalom működése és fenntarthatósága szempontjából. Vitához vezet, hogy miért csak a nők kapnak adókedvezményt, például a gyermeküket egyedül nevelő férfiak miért nem jogosultak rá? Az oktatásba történő befektetéssel jobban képzett munkaerő segítségével a magasabb hozzáadott értékű munkákat kellene bevonzani, az ezzel kapcsolatos beruházásokat kell állami támogatásban részesíteni. A kiszámíthatatlan piaci környezetet (Európai Unió támogatásainak bizonytalansága, meglepetésszerű új adók) pedig meg kell szüntetni, a közepesen magas államadósság ellenére fizetendő kiugróan magas kamatkiadásokat pedig le kell szorítani piacbarát intézkedésekkel és Európai Unió párti politikával. A magyar államadósság az Európai Unió többi tagállamával összehasonlítva egyértelműen a rosszabb minőségűek közé tartozik, ennek ellenére még éppen befektetésre javasolt kategóriába sorolják a nagy nemzetközi hitelminősítő vállalatok. Sajnos a friss minősítések negatív kilátási előrejelzéssel vannak ellátva. A GDP arányos kamatkiadások is hazánkban a legmagasabb az Európai Unió tagállamai közül, annak ellenére, hogy a GDP arányos államadósság szintje közepesnek számít. |
|---|