Menedzserből Leader
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | elkötelezettség emberi erőforrás menedzsment HR leadership menedzserek |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/58185 |
| Abstract: | A szakdolgozat témája „A menedzseri szerepkörből a vezetői szemlélet felé való elmozdulás hatása a munkavállalói elkötelezettségre és hatékonyságra”. A választott téma nemcsak tudományos, hanem személyes és gyakorlati szempontból is kiemelkedően fontos, mivel a szervezeti kultúrák és a munkaerőpiaci elvárások napjainkban jelentős átalakuláson mennek keresztül. A hagyományos, felülről lefelé épülő menedzseri működés egyre kevésbé bizonyul hatékonynak az agilis, együttműködésen és emberközpontúságon alapuló vezetői működéssel szemben.A dolgozat célja annak feltárása volt, hogy a vezetői szemléletváltás – vagyis amikor egy menedzser a kontroll helyett példamutatásra, bizalomra, inspirációra és bevonásra épít – hogyan hat a munkavállalói elkötelezettségre és teljesítményre. A téma aktualitását az is indokolja, hogy a vezetői szerepek nemcsak a pozíciók szintjén, hanem a vezetői kompetenciák és stílusok szintjén is egyre inkább változást igényelnek. A dolgozat különösen fontosnak tartja a generációváltás, a hibrid munkavégzés, valamint a digitalizáció okozta új vezetői kihívások kontextusát is. A dolgozat három fő szerkezeti egységre épül: elméleti megalapozás, kutatás és módszertan, valamint következtetések és javaslatok. Az elméleti részben részletesen bemutatásra kerülnek a klasszikus és modern vezetési elméletek, mint Fayol, Mintzberg, Goleman, Bass & Avolio, Hersey–Blanchard modellje, valamint a szituációs, transzformációs, szolgáló és érzelmi intelligenciára épülő vezetési modellek. Emellett kitér a szervezeti kultúra és a vezetői stílus összefüggéseire, a digitális korban elvárt vezetői kompetenciákra, valamint a vezetői hatékonyság mérési lehetőségeire is. A dolgozat második része egy kvantitatív és kvalitatív elemeket ötvöző empirikus kutatásra épül, amely egy 102 fő részvételével készült online kérdőíves felmérést dolgoz fel. A cél az volt, hogy feltérképezze, hogy a válaszadók milyen vezetői működési stílusokat tapasztaltak munkahelyükön, hogyan hatott rájuk egy esetleges szemléletváltás, és milyen vezetői attitűdöket tartanak inspirálónak. A kérdőív zárt skálás kérdéseket, valamint három nyitott kérdést is tartalmazott, amelyek lehetővé tették a személyes tapasztalatok és nézőpontok mélyebb feltárását. A kutatás eredményei egyértelműen alátámasztják, hogy a vezetői működés minősége – különösen az empátia, a példamutatás, a visszajelzéskultúra és a bevonás – közvetlen összefüggést mutat a munkavállalói elköteleződéssel és teljesítménnyel. A válaszadók 80%-a úgy véli, hogy a vezetői viselkedés számottevően befolyásolja a munkakedvet és a munkahelyi légkört. Különösen hangsúlyos volt az a megállapítás, hogy a bizalomra épülő vezetés, az emberi méltóság tiszteletben tartása, valamint az egyéni fejlődési lehetőségek támogatása jelentős motivációs- és megtartó erővel bírnak. A dolgozat kitér arra is, hogy a klasszikus menedzseri szerep – amely gyakran kizárólag az eredménycentrikusságra, szabályokra és kontrollra épül – sok esetben negatívan hat az elkötelezettségre, különösen akkor, ha hiányzik belőle az érzelmi intelligencia, a személyes figyelem és a támogató légkör. A kutatás nyitott kérdéseire adott válaszokból kirajzolódik, hogy a munkavállalók elvárják vezetőiktől az őszinteséget, a példamutatást, a tanácsadó és támogató jelenlétet – vagyis azt, hogy ne csupán irányító szerepben jelenjenek meg, hanem mint facilitátorok és partneri szerepet betöltők. A dolgozat végkövetkeztetése, hogy a vezetői szerepváltás nemcsak elméleti modell, hanem gyakorlati szükségszerűség. A mai munkaerőpiac elvárásai és a munkavállalói igények egyaránt abba az irányba mutatnak, hogy a sikeres vezetés kulcsa az érzelmi intelligencia, a tudatos önreflexió, valamint a stratégiai, de emberközpontú szemlélet. A szervezeti sikerhez ma már nem elegendő a jó menedzsment – szükség van inspiráló, hiteles és fejlesztő vezetésre. A szakdolgozat végén konkrét ajánlások kerültek megfogalmazásra, különösen a jövő vezetői számára, többek között a folyamatos tanulás, a coaching-alapú visszajelzés, a pszichológiai biztonság megteremtése és a példamutatás fontosságáról. A szerző saját tapasztalatait is beépítette a dolgozatba, ezzel erősítve annak gyakorlati megalapozottságát és hitelességét. |
|---|