Menedzserből Leader
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | elkötelezettség emberi erőforrás menedzsment HR leadership menedzserek |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/58185 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg58185 | ||
| 005 | 20250923130247.0 | ||
| 008 | 250923suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Horváth Benedek | |
| 245 | 1 | 0 | |a Menedzserből Leader |c Horváth Benedek |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A szakdolgozat témája „A menedzseri szerepkörből a vezetői szemlélet felé való elmozdulás hatása a munkavállalói elkötelezettségre és hatékonyságra”. A választott téma nemcsak tudományos, hanem személyes és gyakorlati szempontból is kiemelkedően fontos, mivel a szervezeti kultúrák és a munkaerőpiaci elvárások napjainkban jelentős átalakuláson mennek keresztül. A hagyományos, felülről lefelé épülő menedzseri működés egyre kevésbé bizonyul hatékonynak az agilis, együttműködésen és emberközpontúságon alapuló vezetői működéssel szemben.A dolgozat célja annak feltárása volt, hogy a vezetői szemléletváltás – vagyis amikor egy menedzser a kontroll helyett példamutatásra, bizalomra, inspirációra és bevonásra épít – hogyan hat a munkavállalói elkötelezettségre és teljesítményre. A téma aktualitását az is indokolja, hogy a vezetői szerepek nemcsak a pozíciók szintjén, hanem a vezetői kompetenciák és stílusok szintjén is egyre inkább változást igényelnek. A dolgozat különösen fontosnak tartja a generációváltás, a hibrid munkavégzés, valamint a digitalizáció okozta új vezetői kihívások kontextusát is. A dolgozat három fő szerkezeti egységre épül: elméleti megalapozás, kutatás és módszertan, valamint következtetések és javaslatok. Az elméleti részben részletesen bemutatásra kerülnek a klasszikus és modern vezetési elméletek, mint Fayol, Mintzberg, Goleman, Bass & Avolio, Hersey–Blanchard modellje, valamint a szituációs, transzformációs, szolgáló és érzelmi intelligenciára épülő vezetési modellek. Emellett kitér a szervezeti kultúra és a vezetői stílus összefüggéseire, a digitális korban elvárt vezetői kompetenciákra, valamint a vezetői hatékonyság mérési lehetőségeire is. A dolgozat második része egy kvantitatív és kvalitatív elemeket ötvöző empirikus kutatásra épül, amely egy 102 fő részvételével készült online kérdőíves felmérést dolgoz fel. A cél az volt, hogy feltérképezze, hogy a válaszadók milyen vezetői működési stílusokat tapasztaltak munkahelyükön, hogyan hatott rájuk egy esetleges szemléletváltás, és milyen vezetői attitűdöket tartanak inspirálónak. A kérdőív zárt skálás kérdéseket, valamint három nyitott kérdést is tartalmazott, amelyek lehetővé tették a személyes tapasztalatok és nézőpontok mélyebb feltárását. A kutatás eredményei egyértelműen alátámasztják, hogy a vezetői működés minősége – különösen az empátia, a példamutatás, a visszajelzéskultúra és a bevonás – közvetlen összefüggést mutat a munkavállalói elköteleződéssel és teljesítménnyel. A válaszadók 80%-a úgy véli, hogy a vezetői viselkedés számottevően befolyásolja a munkakedvet és a munkahelyi légkört. Különösen hangsúlyos volt az a megállapítás, hogy a bizalomra épülő vezetés, az emberi méltóság tiszteletben tartása, valamint az egyéni fejlődési lehetőségek támogatása jelentős motivációs- és megtartó erővel bírnak. A dolgozat kitér arra is, hogy a klasszikus menedzseri szerep – amely gyakran kizárólag az eredménycentrikusságra, szabályokra és kontrollra épül – sok esetben negatívan hat az elkötelezettségre, különösen akkor, ha hiányzik belőle az érzelmi intelligencia, a személyes figyelem és a támogató légkör. A kutatás nyitott kérdéseire adott válaszokból kirajzolódik, hogy a munkavállalók elvárják vezetőiktől az őszinteséget, a példamutatást, a tanácsadó és támogató jelenlétet – vagyis azt, hogy ne csupán irányító szerepben jelenjenek meg, hanem mint facilitátorok és partneri szerepet betöltők. A dolgozat végkövetkeztetése, hogy a vezetői szerepváltás nemcsak elméleti modell, hanem gyakorlati szükségszerűség. A mai munkaerőpiac elvárásai és a munkavállalói igények egyaránt abba az irányba mutatnak, hogy a sikeres vezetés kulcsa az érzelmi intelligencia, a tudatos önreflexió, valamint a stratégiai, de emberközpontú szemlélet. A szervezeti sikerhez ma már nem elegendő a jó menedzsment – szükség van inspiráló, hiteles és fejlesztő vezetésre. A szakdolgozat végén konkrét ajánlások kerültek megfogalmazásra, különösen a jövő vezetői számára, többek között a folyamatos tanulás, a coaching-alapú visszajelzés, a pszichológiai biztonság megteremtése és a példamutatás fontosságáról. A szerző saját tapasztalatait is beépítette a dolgozatba, ezzel erősítve annak gyakorlati megalapozottságát és hitelességét. | |
| 695 | |a elkötelezettség | ||
| 695 | |a emberi erőforrás menedzsment | ||
| 695 | |a HR | ||
| 695 | |a leadership | ||
| 695 | |a menedzserek | ||
| 700 | 1 | |a Balla Márk |e ths | |
| 700 | 1 | |a Koltányiné Vadász Viktória |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58185/1/Horvath_Benedek_LLBF7Y.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58185/2/BA_O_Horv%C3%A1th_Benedek.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58185/3/Z%C3%A1r%C3%B3vizsga%20szakdolgozat%20b%C3%ADr%C3%A1lat%20%C3%A9s%20javaslat.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58185/4/Horvath%20Benedek%20DenNagyIldiko%20szakdolgozat-biralat_2025_belso%CC%8B%20bi%CC%81ra%CC%81lo%CC%81.pdf |z Dokumentum-elérés |