Lízing cég adatbázisa MYSQL-ben és pénzügyi rendszere
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | adatbázis autó hitel lízing MySQL |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/58199 |
| Kivonat: | A szakdolgozat több szempont alapján nézte meg azt, hogy egy lízing cég működéséhez mik szükségesek. A dolgozat elején megvizsgáltam azt, hogy mik szerepelnek a különböző szakirodalmakban, és ez hogyan segíthet az optimális adatbázis kialakításában. Itt kitértem arra, hogy elméletben a normalizálásnak milyen lépései vannak és hogyan kell ezt végrehajtani. Az SQL és a NOSQL különbségeit megvizsgáltam a szerkezete alapján. Áttanulmányoztam az SQL részeit és azt, hogy ennek a lekérdezésnek milyen lépései vannak. Megnéztem azt is, hogy az elmúlt években a banki hitelek nagysága hogyan alakult Magyarországon, illetve arra is kitértem, hogy milyen piaci szereplők szokták a leggyakrabban igénybe venni ezt a finanszírozási formát. A lízing múltja hazánkban nem nyúlik vissza olyan régre, de ezt is megemlítettem a dolgozatomban. A THM és a kamat különbséget is tisztáztam a dolgozatban, mivel hasonló dolog, de van pár eltérés a kettő között. A kutatási kérdések is ezekre irányulnak a dolgozatban. Az pénzügyi résznek a fő kutatási kérdése az volt, hogy a banki hitel vagy lízing közül melyik finanszírozási formát éri meg választani. A másik fő kérdés az informatikai szempont alapján közelítette meg a kérdést, ami az volt, hogy milyen adatokat érdemes tárolni az adatbázisban, hogy optimális legyen, de mégse tartalmazzon túl kevés adatot. A kutatás kérdőív alapján történt így kvantitatív kutatás volt. A kérdőív első felében demográfiai kérdések szerepeltek, olyanok mint az, hogy mi a legmagasabb iskolai végzettsége és az, hogy milyen korosztályba tartozik a megkérdezett. A kérdőív második szakaszában a pénzügyi részre és az informatikai részre irányultak a kérdések. A pénzügyi kérdéseknél az is szerepelt, hogy melyik finanszírozási formát választaná a leginkább. Az informatikai kérdéseknél pedig az volt, hogy milyen adatokat szeretne látni egy ilyen adatbázisban. A szakirodalmi áttekintést követően első körben az informatikai szempont alapján készítettem el a hozzá tartozó adatbázist. Az elején készítettem egy listát, hogy milyen személyeknek milyen jogosultságuk van, és hogy kinek van szerkesztési joga és kinek csak olvasási. Ennél a résznél szerepel az, hogy az adatbázis hogyan épült fel, és az is, hogy milyen részei vannak. A normalizálás 5 lépésén fokozatosan végig menve sikerült kialakítani a végleges adattáblákat. Kiderül az, hogy a különböző táblákban milyen adatok vannak ezek mellet az is, hogy a táblák milyen kapcsolattípussal vannak összekapcsolva. A különböző altáblákon belül szerepel az, hogy milyen adatokat tartalmazhat az adott mező. A másik a pénzügyi rész. Ennél az került megvizsgálásra, hogy a lízing díj hogyan épül fel és az, hogy milyen alrészei vannak. Megvizsgálásra került az, hogy a lízing típusoknál milyen különbségek vannak és az, hogy mikor melyiket érdemes választani. Tanulmányoztam a lízingbe adó oldalról, hogy milyen szempontok alapján éri meg neki. A másik fél szerint is megnéztem, hogy mikor éri meg jobban a lízing a banki hitel helyett. Itt kitértem arra, hogy az időszak hossza hogyan befolyásolja a kifizetett kamat nagyságát. Számos számitás alapján kiderült az, hogy az önrész nagysága hogyan befolyásolja a havi lízing díjat. |
|---|