Miért választják a Budapesten tanuló 18–25 év közötti egyetemisták az autómegosztó szolgáltatásokat?

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Kecskeméti Marcell
További közreműködők: Marciniak Dr. Róbert András
Reithoffer József
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:autómegosztó szolgáltatás
Budapest
fenntarthatóság
mobilitás
Z generáció
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/58218
Leíró adatok
Kivonat:Budapesten az autómegosztó szolgáltatások – mint például a GreenGo, Wigo és a MOL Limo – egyre népszerűbbek a fiatalok körében. A Z generáció tagjai a hagyományos autótulajdonlásnál fontosabbnak tartják a hozzáférést és a rugalmasságot, szívesen veszik igénybe a digitális platformokon keresztül elérhető közösségi mobilitási megoldásokat. Az autómegosztás a fenntartható városi közlekedés szempontjából is ígéretes: egy megosztott jármű akár 6–12 magánautót kiválthat, csökkentve a forgalmat és a károsanyag-kibocsátást. Jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy a Budapesten tanuló 18–25 éves egyetemisták milyen motivációk hatására választják és hogyan használják ezt az új közlekedési alternatívát. Kutatásunk keretében egy online kérdőíves felmérést végeztünk 150 Budapesten tanuló egyetemi hallgató bevonásával. A mintát hólabda módszerrel toboroztuk; a válaszadók önkéntes alapon és anonim módon vettek részt. A kérdőív zárt kérdései számszerű adatokat szolgáltattak az autómegosztás használati gyakoriságáról és a döntési szempontok fontosságáról, míg a néhány nyitott kérdés lehetővé tette a kvalitatív, szöveges indokok mélyebb feltárását. Az adatok kiértékelése leíró statisztikákkal és tematikus tartalomelemzéssel történt. A felmérés eredményei szerint a hallgatók elsősorban a költséghatékonyság és a kényelem miatt választják az autómegosztást: a válaszadók 80%-a az olcsóbb autóhasználatot, 70%-uk pedig a gyors, rugalmas hozzáférést jelölte meg fő indokként. A környezeti megfontolások csak másodlagos szerepet játszanak – a kitöltők 50%-a tekinti őket fontos motivációs faktornak. Végül az autómegosztó szolgáltatások által nyújtott élmény és újdonság mindössze a kitöltők 25%-át motiválta. A többség alkalomszerűen veszi igénybe a szolgáltatást, jellemzően a tömegközlekedés kiegészítőjeként, nem pedig napi rendszerességgel ingázásra. Ezen túlmenően megfigyelhető, hogy az autóval nem rendelkező hallgatók és a férfiak gyakrabban élnek a carsharing lehetőségével, noha a motivációs prioritások minden csoportban hasonlóak. A kutatás rámutat, hogy a fiatal városi egyetemisták nyitottak az autómegosztásra, amennyiben az versenyképes alternatívát nyújt a saját autóval szemben a mindennapi mobilitásban. Eredményeink gyakorlati jelentőséggel bírnak: segíthetnek a szolgáltatóknak a fiatalok igényeire szabni a kínálatot. Érdemes például több járművet és nagyobb szolgáltatási területet biztosítani, valamint vonzó diákkedvezményeket nyújtani. A kommunikációban fontos kiemelni a fenntarthatóság előnyeit is – bár nem ez a fő motiváció, a hallgatók értékelik, ha egy szolgáltatás környezetbarátabb. Összességében a 18–25 éves korosztály autómegosztással kapcsolatos attitűdjének megismerése hozzájárulhat ahhoz, hogy Budapest közlekedése fenntarthatóbbá és a fiatalok igényeihez jobban igazodóvá váljon a jövőben.