Lakosság hitelképességének vizsgálata lakáscélú hitelek szempontjából – fókuszban a lakásépítés
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | hitelképesség hitelképességi vizsgálat jelzáloghitel lakás célú hitel(ek) lakásépítés lakossági hitelezés |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/58244 |
| Abstract: | A lakáscélú hitelezés gazdasági és társadalmi jelentősége kiemelkedő, mivel nemcsak az egyéni lakhatási célokat szolgálja, hanem a gazdasági növekedés és a pénzügyi stabilitás fontos mozgató rugója is. A hitelezési folyamatokban kulcsszerepet játszik a hitelképesség megítélése, amelyet számos tényező – jövedelem, fedezet értéke, hitelmúlt, makrogazdasági környezet – befolyásol.A kutatás során a statisztikai elemzések és banki elővizsgálatok azt mutatták, hogy a jövedelmek nominális emelkedése ellenére a reáljövedelmek csökkentek, ami rontotta a lakásvásárlási lehetőségeket, különösen a fiatalok és az alacsonyabb jövedelmű csoportok számára.A szabályozói környezet – ideértve az MNB adósságfék szabályait és a Bázel III előírásait – szigorú hitelbírálati gyakorlatot ír elő, amely elsősorban a hitelezési kockázatok csökkentésére törekszik. A bankok az ügyfelek jövedelmi helyzetét, hitelmúltját és az ingatlanfedezet értékét vizsgálják. A lakáshitelezést támogatják a különböző állami programok (pl. CSOK Plusz, Zöld Hitel), de ezek is egyre szigorúbb feltételekhez kötöttek.A 2020-as évektől a COVID–19 járvány, majd az azt követő inflációs hullám jelentősen megváltoztatta a lakáscélú hitelezési környezetet. A kamatok drasztikus emelkedése miatt a hitelköltségek nőttek, a hitelkereslet visszaesett, és a lakáspiaci tranzakciók volumene csökkent. A moratórium átmeneti könnyítést adott.Az esettanulmány a 25-35 év közötti, középosztálybeli házasok paramétereivel, két magyar bank hitelbírálati elővizsgálatán keresztül azt mutatta meg, hogy a kedvezményes (állami támogatott) konstrukciók jelentősen javítják a hitelfelvevők helyzetét a piaci alapú hitelekhez képest, ugyanakkor hosszú távon figyelni kell a törlesztőrészletek emelkedésére a türelmi időszakok után.A jövőben a hitelezési folyamatok digitalizációja (pl. online hitelbírálatok, automatizált kockázatelemzés) kulcsfontosságúvá válik. A bankoknak alkalmazkodniuk kell a technológiai változásokhoz, miközben a szabályozók a pénzügyi stabilitás fenntartását helyezik előtérbe.Összességében a lakossági hitelképesség alakulását komplex, makrogazdasági és banki szempontok együttese formálja. A szabályozások szigorodása, a gazdasági környezet változásai és a technológiai fejlődés egyaránt meghatározó szerepet játszik a lakáshitelezés jövőjében Magyarországon. |
|---|