Az infláció és a jegybanki politika Magyarországon a XXI. században
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Záródolgozat |
| Kulcsszavak: | energiaválság infláció jegybank koronavírus-járvány (COVID-19) monetáris politika világválság |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/58273 |
| Kivonat: | Szakdolgozat összefoglaló Az infláció és a jegybanki politika Magyarországon a XXI. században Bevezetés A dolgozat célja, hogy bemutassa az infláció alakulását Magyarországon a XXI. században, különösen három nagy gazdasági válság, valamint egy globális járvány hatásait, amelyek jelentős hatással voltak az ország pénzügyi helyzetére és gazdaságpolitikájára. E válságok közé tartozik a 2008-as globális pénzügyi válság, a COVID-19 járvány, és az energiaválságot és a geopolitikai feszültségeket okozó orosz–ukrán háború. A kutatás arra fókuszál, hogy miként reagált a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a kormány az infláció növekedésére, hogyan alakult a forint árfolyama, és milyen hatásai voltak ezeknek az intézkedéseknek a gazdaságra, a háztartások pénzügyi helyzetére és a hitelezési piacra. A dolgozat három fő részre oszlik, amelyek az infláció természetét, a három válság időszakának gazdasági és társadalmi hatásait, valamint a jegybanki és kormányzati intézkedéseket tárgyalják. A kutatás kvalitatív és másodlagos elemzésre épül, ahol a statisztikai adatok és a szakirodalmi források segítenek megérteni az inflációs folyamatokat és azok hosszú távú hatásait. 1. fejezet: Infláció a 2008-as gazdasági világválság idején Ez a fejezet a 2008-as pénzügyi válság inflációs hatásait és a válság körüli gazdasági reakciókat elemzi Magyarországon. A dolgozat rámutat arra, hogy a válság következtében Magyarország különösen érzékenyen reagált a külső gazdasági sokkokra, mivel az ország már a válság előtt is magas külső adóssággal küzdött. A forint árfolyama jelentősen gyengült, ami az infláció növekedését, a devizahitelek törlesztőrészleteinek emelkedését eredményezte. Az MNB válaszként alapkamat-emelést alkalmazott, ugyanakkor a kormány fiskális megszorításokkal próbálta mérsékelni a gazdasági nehézségeket, ami feszültségeket eredményezett a két intézmény között. 2. fejezet: Infláció a COVID-19 időszakában A COVID-19 járvány hatásai a gazdaság különböző szegmenseire, így a pénzügyi piacokra és a fogyasztói árakra is jelentős hatással voltak. A globális gazdaságot megzavarták a lezárások, az ellátási láncok megszakadása, és a piacon tapasztalható bizonytalanság. Magyarországon a forint árfolyama 2020 tavaszán drámaian gyengült, amely rövid távon inflációs nyomást generált. Az MNB számos intézkedést tett a stabilizálás érdekében, mint például a kamatcsökkentést és a likviditási intézkedések bevezetését. A fejezet azt is vizsgálja, hogyan változtak a gazdasági szereplők pénzügyi helyzetei, és hogyan reagáltak a kormányzati fiskális politikák. 3. fejezet: Infláció az energiaválság és az orosz–ukrán háború idején A harmadik fejezet a geopolitikai feszültségek és az energiaválság következményeit vizsgálja, különösen a 2022-es orosz–ukrán háború hatásait. Az energiaköltségek drámai emelkedése és a háborúval kapcsolatos bizonytalanságok tovább fokozzák az inflációt Magyarországon. A fejezet elemzi az MNB és a kormány válaszait az árfolyamok és az energiaárak emelkedésére, valamint azokat a gazdasági következményeket, amelyek a lakosság pénzügyi helyzetére és fogyasztási szokásaira hatottak. 4. fejezet: A válságok inflációs következményei A dolgozat negyedik fejezete az inflációs folyamatok hosszú távú következményeit vizsgálja a válságok után. A válságok és azok következményei jelentős hatással voltak Magyarország gazdasági struktúrájára, a háztartások fogyasztására, és a pénzügyi stabilitásra. Az elemzés kiterjed a különböző makrogazdasági mutatókra, valamint a nemzetközi inflációs összehasonlításokra, különös figyelmet fordítva a V4 országok és az EU tagállamok közötti különbségekre. 5. fejezet: Összefoglalás és következtetések A dolgozat zárófejezetében a kutatás összegzése található, amely a három vizsgált válság inflációra gyakorolt hatását és az arra adott gazdaságpolitikai válaszokat foglalja össze. A dolgozat javaslatokat tesz a jövőbeli gazdaságpolitikai intézkedésekre, amelyek segítségével Magyarország jobban felkészülhet a hasonló gazdasági sokkok kezelésére, és hatékonyabban mérsékelheti az inflációs nyomásokat. |
|---|