A mesterséges intelligencia hatékonysága és korlátai a felsőoktatásban
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | etika etikai kódex etikai szabályok felsőoktatás informatika mesterséges intelligencia oktatás |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/58274 |
| Abstract: | A mesterséges intelligencia napjainkban egyre jelentősebbé válik. Munkám első részében bemutatom a mesterséges intelligencia alapvető fogalmait, működési elveit annak érdekében, hogy a továbbiakban átfogó képet kapjunk az alkalmazási lehetőségeiről. Mindezek mellett felvázolom a technológiához kapcsolódó etikai és társadalmi kérdéseket, hogy pontosabb rálátást nyerjünk ezen technológia alkalmazásának korlátaira és velejáróira. Kutatom, hogy pontosan milyen alkalmazási lehetőségei vannak az oktatásban, és ezek milyen előnyökkel vagy hátrányokkal járhatnak az egyetem polgáraira nézve. Kérdőíves kutatásommal betekintést nyerünk hallgatótársaim gondolataiba, hogy egzakt koncepciót kapjunk arról, miképp használják és mit gondolnak a helyes felhasználásról. A dolgozat átfogó képet nyújt a mesterséges intelligencia technikai hátteréről, működési logikájáról, valamint történeti fejlődéséről, különös figyelmet fordítva a gépi tanulás, mélytanulás és természetes nyelvfeldolgozás alapjaira. Ezek az eljárások képezik a korszerű intelligens rendszerek működésének alapját, amelyek mind a tudományos életben, mind a hétköznapi felhasználásban egyre nagyobb jelentőséggel bírnak. A dolgozat második részében a mesterséges intelligenciához kapcsolódó etikai kérdések kerülnek középpontba, különös tekintettel az átláthatóság, adatvédelem, elfogultság és felelősségvállalás kérdésköreire. Ezen belül külön kiemelésre kerül az oktatók és hallgatók szerepe a technológia kritikus és felelős használatának kialakításában. A mesterséges intelligencia felsőoktatásban történő alkalmazását több aspektusból vizsgálom. Bemutatom, hogyan járulhat hozzá az oktatás hatékonyságának növeléséhez az intelligens oktatórendszerek, chatbotok, nyelvtanulási platformok és a VR/AR alapú tanulási környezetek. Kitérek továbbá a mesterséges intelligenciát használó interaktív oktatási eszközökre, mint a Genially, Mentimeter, Kahoot vagy Padlet, melyek nemcsak a tanulási élményt teszik élvezetesebbé, hanem az oktatók munkáját is hatékonyabbá és kreatívabbá teszik. Szakdolgozatom külön figyelmet fordít a mesterséges intelligencia oktatásba való bevezetésének kihívásaira és potenciális hátrányaira, mint például az érzelmi elidegenedés, adatvédelmi aggályok, vagy a hallgatói motiváció torzulása. Kérdőíves kutatásom célja annak feltérképezése volt, hogyan viszonyulnak a hallgatók a mesterséges intelligencia oktatási környezetben történő alkalmazásához, különös tekintettel a technológia előnyeire, lehetséges kockázataira és az ezekkel kapcsolatos etikai megfontolásokra. A kérdések kitértek arra is, hogy milyen típusú mesterséges intelligencián alapuló eszközöket, például chatbotokat, intelligens oktatórendszereket, nyelvtanulást segítő platformokat, valamint interaktív tanulást támogató alkalmazásokat használnak a hallgatók, és ezeket milyen célokra veszik igénybe tanulmányaik során. A vizsgálat célja annak megértése volt, hogy ezek az eszközök milyen szerepet töltenek be az oktatási folyamatban, illetve milyen attitűdök és elvárások formálják a technológia egyetemi használatát. |
|---|