A hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű emberek munkaerőpiaci integrációjának helyzete Magyarországon; Milyen szerepet játszik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a foglalkoztatásuk elősegítésében?

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: De Jong Flóra
További közreműködők: Előd Ágnes
Miskolczi Péter
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:hátrányos helyzet
integráció
megváltozott munkaképesség
mentorálás
munkaerőpiac
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/58297

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg58297
005 20250923130506.0
008 250923suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a De Jong Flóra 
245 1 2 |a A hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű emberek munkaerőpiaci integrációjának helyzete Magyarországon; Milyen szerepet játszik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a foglalkoztatásuk elősegítésében?  |c De Jong Flóra  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a A szakdolgozat célja a hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű személyek munkaerőpiaci integrációjának vizsgálata, különös tekintettel arra, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat milyen szerepet vállal ebben a folyamatban. A téma jelentőségét az adja, hogy Magyarország lakosságának számottevő része érintett a megváltozott munkaképesség problémakörében, miközben a foglalkoztatási arányuk még mindig jóval elmarad az országos átlagtól. A társadalmi előítéletek fennmaradása, az intézményi akadálymentesítési korlátok, valamint a célzott támogatások hiányosságai tovább súlyosbítják az érintettek elhelyezkedési esélyeit. Az elméleti keret kidolgozásakor három kulcsfogalom kerül meghatározásra: a fogyatékosság, a megváltozott munkaképesség és a hátrányos helyzet. Ezeket nemcsak jogi, hanem társadalmi és szakirodalmi szempontból is értelmeztem, külön hangsúlyt fektetve arra, hogy ezen definíciók gyakran egymással összefonódva jelennek meg, és az érintett csoportokat nem lehet csak egy-egy kategóriába besorolni. Ez az átfedés tovább nehezíti az érintettek munkaerőpiaci elhelyezkedését. A hátrányos helyzet típusainak (pl. társadalmi, földrajzi, egészségi) bemutatása mellett a roma közösség munkaerőpiaci helyzetére is külön figyelmet szenteltem, amely hazánk legnagyobb etnikai kisebbségét alkotja. A dolgozatomban kitérek a hazai és nemzetközi foglalkoztatási statisztikák, valamint a vonatkozó jogszabályok áttekintése alapján, hogy bár az elmúlt években történtek előre lépések – például bértámogatási programok és rehabilitációs hozzájárulási szabályok formájában – a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása terén, továbbra is számos akadályba ütközik. Ennek leküzdésében kulcsszerepet töltenek be azok a karitatív szervezetek, amelyek személyre szabott támogatást, mentorálást, aktív jelenlétet biztosítanak a célcsoport igényeire. A dolgozat gyakorlati fókuszát a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Foglalkozási Rehabilitációs Szakmai Programjának részletes elemzése képezi. A szervezet tevékenységét a társadalmi felzárkóztatás mellett a munkaerőpiaci integrációban való szerepvállalás egészíti ki, konkrét foglalkoztatási formák kialakításával. A program célja, hogy valódi lehetőségeket teremtsenek amegváltozott munkaképességű személyek munkaerőpiaci integrálásában, egyéni rehabilitációs tervek, mentorálás, valamint támogató, befogadó munkahelyi környezet révén. A szakdolgozatomban a szervezet hivatalos dokumentumai és programértékelései mellett félig strukturált interjúkat készítettem a programban dolgozó négy szakemberrel – mentorral, tanácsadóval és koordinátorral –, melyek mélyebb betekintést nyújtottak a gyakorlati működésbe és kihívásokba. Az interjúk alapján elmondható, hogy a program célkitűzései a gyakorlatban is megvalósulnak. Az érintettek számára biztosított egyéni figyelem, a mentorok támogatása és a rugalmas munkahelyi alkalmazkodás elősegítik a munkahelyi beilleszkedést. A válaszok azt is jelezték, hogy a program hatására nőtt a munkavállalók lojalitása, és a munkakörnyezetben tapasztalható előítéletes hozzáállás is nagy mértékben enyhült. Ugyan nehézségek is jelentkeztek, mint például a mentorok túlterheltsége, vagy az adminisztrációs terhek, azonban a visszajelzések alapján történő korrekciók előremutató gyakorlatot jeleznek. A dolgozat végén megfogalmazott javaslatok a mentorálási rendszer kapacitásának bővítésére, az állami ösztönzők hatékonyabb kihasználására, valamint a munkáltatók érzékenyítésére fókuszálnak. A kutatásom egyik legfontosabb megállapítása, hogy a formális foglalkoztatás önmagában nem elegendő, hiszen a társadalmi szemléletformálásnak is kiemelt szerepe van a hosszú távú integráció sikerében. Összességében a dolgozat azt mutatja be, hogy a társadalmi integrációhoz nem elég a munkalehetőség biztosítása, mivel szükség van egy elfogadó társadalmi környezetre is. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat programja példaértékű jó gyakorlatként szolgálhat más foglalkoztatók és szociális szervezetek számára is, elősegítve egy igazságosabb, befogadóbb munkaerőpiacot. 
695 |a hátrányos helyzet 
695 |a integráció 
695 |a megváltozott munkaképesség 
695 |a mentorálás 
695 |a munkaerőpiac 
700 1 |a Előd Ágnes  |e ths 
700 1 |a Miskolczi Péter  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58297/1/De_Jong_Fl%C3%B3ra_OPCIJU.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58297/2/BA_O_De_Jong_Fl%C3%B3ra.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58297/3/De%20Jong%20Fl%C3%B3ra%20szakdolgozat%20b%C3%ADr%C3%A1lat-%20El%C5%91d%20%C3%81gnes.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58297/4/De%20Jong%20Flo%CC%81ra.pdf  |z Dokumentum-elérés