A mesterséges intelligencia integrációja az ERP rendszerekbe
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | AI-integráció ERP rendszerek Felhasználói elfogadás mesterséges intelligencia Microsoft Dynamics |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/58308 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg58308 | ||
| 005 | 20250923130518.0 | ||
| 008 | 250923suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Balogh Enikő | |
| 245 | 1 | 2 | |a A mesterséges intelligencia integrációja az ERP rendszerekbe |c Balogh Enikő |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A dolgozat első felében bemutatásra kerültek az ERP rendszerek és a mesterséges intelligencia kialakulásának történeti és elméleti alapjai, valamint ezek főbb fogalmai. A szakirodalmi áttekintés célja az volt, hogy feltárja, milyen módon és milyen mértékben integrálódik a mesterséges intelligencia a különböző vállalatirányítási rendszerekbe. A feldolgozott források alapján látható, hogy az AI és ERP rendszerek együttes alkalmazása számos előnnyel járhat, többek között az automatizálás, a prediktív döntéstámogatás és a munkafolyamat-optimalizálás terén. A piacon többféle megvalósítás is megfigyelhető – ezek között kiemelt figyelmet kapott a Microsoft két rendszere, a Business Central (BC) és a Finance and Operations (FnO), amelyek a technológiai újítások terén élen járnak, és a primer kutatás fókuszát képzik. A dolgozat második felében saját primer kutatásom került bemutatásra, amely során két módszert alkalmaztam: egy kérdőíves felmérést a végfelhasználók körében, valamint két strukturált mélyinterjút ERP-tanácsadókkal és AI technológiákkal foglalkozó szakemberekkel. A kvantitatív kérdőív célja az volt, hogy feltérképezze a felhasználók AI-ba vetett bizalmát, ismereteit és információigényeit. Az elemzés során khi-négyzet próbát alkalmaztam a különböző változók (például életkor, információigény) közötti összefüggések vizsgálatára, azonban az eredmények alapján egyik esetben sem mutatkozott statisztikailag szignifikáns kapcsolat. Ez arra utal, hogy a bizalom és a felhasználói elvárások nem feltétlenül demográfiai jellemzők mentén alakulnak, hanem mélyebb, szervezeti és kommunikációs tényezők befolyásolják azokat. A kvalitatív kutatás két különböző Microsoft ERP rendszer – a BC és az FnO – tapasztalati hátterét vizsgálta interjúk formájában. Bár a két rendszer különböző célcsoportot és funkcionalitást képvisel, az interjúk alapján közös tanulság, hogy az AI integráció technológiai szinten előremutató, de a végfelhasználók számára sok esetben „láthatatlan” marad. Az interjúalanyok kiemelték, hogy az oktatás és a funkciók megfelelő kommunikációja hiányos, ezért sok felhasználó nincs tisztában az AI nyújtotta lehetőségekkel, vagy nem bízik azokban. Bár nehéz összehasonlítani két eltérő ERP rendszer tapasztalatait, a kutatás összesített eredményei alapján néhány közös következtetés levonható: a technológiai fejlesztések önmagukban nem elegendőek, ha a felhasználók nem kapják meg a megfelelő támogatást, tájékoztatást és képzést. Az AI akkor válik valódi értékteremtő tényezővé az ERP rendszerekben, ha az implementáció mellett a szervezeti kultúra és a felhasználói edukáció is fókuszt kap. Összegzésként elmondható, hogy a mesterséges intelligencia és az ERP rendszerek integrációja jelentős előrelépést jelenthet a vállalati hatékonyság és versenyképesség növelésében, ugyanakkor a technológiai fejlődés önmagában nem garantálja a sikeres alkalmazást. A szakirodalmi áttekintés és a primer kutatás eredményei is azt mutatják, hogy a felhasználói elfogadottság kulcstényezője a megfelelő információátadás, oktatás és bizalomépítés. A Microsoft ERP rendszereiben már jelen lévő AI-funkciók sokszor rejtve maradnak a végfelhasználók előtt, így a jövőbeli fejlesztéseknek és bevezetési stratégiáknak nemcsak technológiai, hanem kommunikációs és edukációs szempontból is fejlődniük kell. A dolgozat tehát rávilágít arra, hogy az AI integráció sikerének kulcsa az emberi tényezőben – a megértésben és az elfogadásban – rejlik, nem csupán a technikai megvalósításban. | |
| 695 | |a AI-integráció | ||
| 695 | |a ERP rendszerek | ||
| 695 | |a Felhasználói elfogadás | ||
| 695 | |a mesterséges intelligencia | ||
| 695 | |a Microsoft Dynamics | ||
| 700 | 1 | |a Gast Zoltán |e ths | |
| 700 | 1 | |a Reicher Dr. Regina Zsuzsánna |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58308/1/Balogh_Enik%C5%91_HG0YJQ.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58308/2/Balogh_Eniko_HG0YJQ_szakdolgozati-osszefoglalas_2025.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58308/3/BA_B_Balogh_Enik%C5%91_alairt.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58308/4/Balogh%20Enik%C5%91.pdf |z Dokumentum-elérés |